Soha még találmány nem talált olyan sokoldalú alkalmazásra, mint a rádió. Kezdve a hírszolgálttól, a szórakoztatáson át a nevelésig, csaknem minden életmegnyilvánulásnál elénk bukkan ez az új csoda. A ma élő felnőtt emberek néhány évvel ezelőtt még képzeteiben sem gondoltak arra, hogy ismeretlen világrészből, soha nem látott országokból röpítse fülükig a muzsikát, a levegőben elterjedő, hegyeken átrohanó, falakon áthatoló villanyos rezgés. De a most felcseperedő ifjúság már a rádió világában nőtt fel és szinte elképzelni sem tudja életét anélkül.

Kétségtelen, hogy a gyermekek örömmel és szívesen hallgatják és épp ezért mind több és több különféle iskolát szerelnek fel készülékkel és hangszóróval, hogy megfelelő előadásban részesítse a kicsinyeket. A rádió műsora mindig érdekes a gyermeki fülnek és talán különössége miatt a kis faládából beszélő hangot szívesebben is hallgatják, mint a tanító nénit, aki megjegyzésekkel kíséri az előadást.

Ennek a technikai újításnak rendkívül sok előnye van, hiszen ezen a módon sokkal kevesebb tanerővel fogják tudni lebonyolítani a gyermeknevelést, mint eddig. Ott ahol eddig szakerők nem álltak rendelkezésre, a rádió közvetíteni tudja, majd ezeknek az előadásának is és ilyen módon a legkisebb faluban nevelkedő gyermekek is hozzájuthatnak majd a városokban élő képzett tanárok tanításaihoz.

A nagyszerű célok között, melyek szolgálatába a drótnélküli távbeszélőt állították, első helyen áll a népnevelés ügye s valóban ezt a legsikeresebben és leggyorsabban fogja eredményhez segíteni. Ha az analfabetizmusnak nyoma sem marad, ha a primitív ismeretek helyébe a komoly műveltség lép, ha a népek kulturális színvonala hihetetlen gyors tempóban fog emelkedni ez elsősorban ezeknek a csodálatos szerkezeteknek tulajdonítható.