Az értékpapirok több mint harmada névérték alatt!

A pesti tőzsdén jegyzett 200 értékpapir közt 75 van olyan, amelynek árfolyamértéke a névérték alatt van. Nem hisszük, hogy van még a kerek világon egyebütt is ehhez hasonló jelenség és ha igaz, hogy a tőzsde a gazdasági élet szeizmográfja, akkor itt nem zivatar, hanem ciklon, földindulás és égszakadás van.

Csakhogy a valóságban nincsen sem egyik, sem másik.
Minket, akik a gazdasági helyzetet már régtőlfogva nem látjuk kedvezőnek és akik a tiz év óta folyó gazdaságpolitika irányát kemény szóval biráljuk, csakugyan nem lehet azzal a váddal illetni, hogy valami rózsás szinben látnánk gazdasági viszonyainkat, de ott mégsem tartunk, hogy ezt a tőzsdei helyzetet a valóságos helyzet képének tekintsük.

Azt sem lehet ránkfogni, hogy nem volnánk meggyőződéses barátai a tőzsde szabadságának, de látva azt a példátlan rombolást és a garasos napikeresetek kedvéért folytatott pusztitást, amelyet a biancójátékkal üznek, azt kell mondanunk: elég volt!

Ha a tőzsde nem tudja megállitani a sugdosáson, rémhirterjesztésen fölépitett fosztogató hadjáratokat és évek óta egyetlen gesztussal sem tud megállást parancsolni nekik, akkor ő maga érleli ki legjobban a tőzsde autonómiája ellen irányuló hangulatot. Ha egyesek visszaélnek a magasabb gazdasági érdekből szükséges tőzsdei szabadsággal, akkor a tőzsde vezetőségének kell megértetni velük, hogy a szabadság nem azonos a szabadsággal.

Értjük, hogy a kontremin szabadságát elvi szempontból nem szabad érinteni, de kinövéseit le kell törni, mert különben a tőzsde vezetősége akaratlanul is előkésziti a talajt a tőzsde autonómiája ellen irányuló törekvések számára. A kontremin, ha komoly spekuláció komoly eszköze, a tőzsdei üzlet lényegéhez tartozik, de ha csak apró fosztogatások céljait szolgálja, akkor ki kell üzni az értéktőzsde csarnokaiból, amelyben mindig a legtisztább üzleti erkölcs szempontjának kell uralkodnia.

Különösen ma, amikor ez a garasos kontremin hatalmasan segiti a külföldnek ellenünk irányuló koncentrált támadásait. Aki részvényt ad el a tőzsdén, az legyen köteles másnap le is szállitani azt, amit eladott, mert nem járja tovább, hogy egy garázda játékszerrel üresen dobálják el értékeinket és pusztitsák a nemzeti vagyont.

A tőzsde vezetése ilyen rendszabállyal nem vét a tőzsde szabadsága ellen.
Ellenkezően, a tőzsde autonómiáját védi meg általa azokkal szemben, akiknek nem kell más, csak alkalom, hogy lesujthassanak a tőzsde szabadságára. Ha a sürgős segitség a tőzsdén belül nem jön mihamarabb, attól félünk, késő lesz a bánat a tőzsde autonómiájának megsértése miatt.