Forradalmi mozgalmak Oroszországban

A rendesen jól értesült német félhivatalos lap, a „Kölnische Zeitung” azt az értesítést kapta Pétervárról, hogy Oroszországban már most nincs többé szó a kétségbeesésnek egyes kitöréseiről: a forradalmi mozgalom a lakosság összes köreit hatalmasan fölizgatta s ezt a mozgalmat most tervszerűen intézik. A művelt osztályok fokozott figyelemmel kisérik ezt a mozgalmat s azonfelül legujabban a forradalmár diákokhoz és munkásokhoz a parasztok is csatlakoztak, a mire Oroszországban még eddig nem igen volt példa.

Moszkva környékén a munkások sztrájkja nagy nyugtalanságot okoz. A rend helyreállítására katonaságot küldtek ki. A sztrájkolók összetűztek a katonasággal, miközben 50 ember részben elesett, részben megsebesült. A munkások közt a forrongás még egyre tart. Plehve uj belügyminiszter Moszkvába érkezett, aztán Poltavába ment, melynek környékén a parasztok lázonganak. A finnországi városokban ujabb ismétlődő munkás-zavargás következtében a kormány elhatározta, hogy megszünteti a nagyfejedelemséget, s mint kormányzóságot az orosz birodalomba fogja bekebelezni.


Az orosz forradalmi mozgalmak

Az orosz parasztok mozgalma egyre nagyobb mértéket ölt. A parasztok elpusztították az oldenburgi herczegnek, a czár sógorának kastélyát. A kormány katonaságot küldött oda. A poltavai kormányzósában is nagyon komoly a helyzet, ugy hogy kihirdették a statáriumot. Jekaterinovban a kozákok husz embert megöltek, negyven embert megsebesitettek. A mozgalom több kormányzóságban mutatkozik, igy a jaroszlavi, tambovi és kazáni kormányzóságokban, de a szervezése hiányos. Mindenfelé lázító nyomtatványokat terjesztenek, melyek a szabadság kivivására szólitanak.

Finnországban az orosz kormány teljes szabadságot adott a kozákoknak, hogy a finnekkel tetszés szerint bánjanak. A kegyetlen bánásmód nagyban szaporitja a kivándorlók számát. A mult évben összesen tizenötezer ember vándorolt ki, az idén pedig némely héten ezerötszáz ember is otthagyja a hazáját, hogy soha többé vissza se térjen.