El lehet-e pénzért adni a feleséget?

Érdekes tárgyalás folyt le a minap egy angol törvényszék előtt. A vádlott Tom Allan mechanikus volt, aki feleségét annak rendje és módja szerint 500 fontért (14.000 pengőért) eladta.

Védekezésében nyiltan lemondta, hogy már régóta boldogtalanul élt feleségével, az asszony azonban tudni sem akart a válásról. Közben egy Phillips nevű barátjának megtetszett az asszony és hajlandónak mutatkozott 500 fontot fizetni érte, amibe ő örömmel beleegyezett.

A védő valóságos történelmi előadást tartott és bebizonyította, hogy Angliában még száz esztendővel ezelőtt is mindenki szabadon eladhatta feleségét anélkül, hogy a törvénnyel összeütközésbe került volna ezért. Különösen a falusi nép csereberélte nagy kedvvel az asszonyokat. Igaz, hogy az árfolyamok akkor még lényegesen alacsonyabbak voltak, egy földművesemberről például fel van jegyezve, hogy mindössze tizenegy shillinget (mintegy tizenöt pengőt) kapott az asszonyért. A törvény az asszonyokkal való kereskedelmet csak 1805-ben tiltotta meg.

A bíró nagy érdeklődéssel hallgatta a védőügyvéd előadását, mindamellett tizenkilenchónapi fogságra itélte a feleségétől ilyen ravasz módon megszabadult mehanikust. Az ítélet azonban nem mondta ki, hogy vissza kell vennie az asszonyt.