Az első európai kávéház 375 évvel ezelőtt nyílt meg Konstantinápolyban.

A kávébab helyes elkészítési módját alig 500 év óta ismeri az emberiség. A kávécserjének nem Arábia az igazi őshazája, amint sokáig gondolták, hanem Abesszínia. Az abesszíniai fennsíkon, különösen Kaffa környékén a kávécserje még ma is vadon nől. Vándorló török szerzetesek aztán megismertették a kávé élvezetét az arabokkal is s hamarosan a kávécserjét is meghonosították Arábiában.

Mekkában nemsokára kávéházak is nyíltak, férfiak és nők gyűltek itt össze s kávéivászat és sakkjátékkal ütötték agyon az időt. A vallásos arabok azonban megbotránkoztak ezen s az 1511-ben megtartott mekkai zsinat a kávét, mint a borhoz nagyon hasonló bódító italt, megtiltotta az igazhívőknek. Egyiptomban azonban, amely akkor török fennhatóság alatt állott, az igazhitű muzulmánok a vándorló szerzetesek révén szintén megismerkedtek a kávéval és sokáig a mecsetekben itták a kávét az istentisztelet alatt.

De nyíltak a kávéházak is. A vallásos rajongók azonban itt is követelték a kávé megtiltását, majd megtámadták és földúlták a kávéházakat.

De már nem lehetett megállítani a kávét diadalútjában. Egyiptomból a kávéivás bűnös szokása Szíriába, Perzsiába és európai Törökországba jutott.

Az első konstantinápolyi kávéházak sem tetszettek a jámborabb törököknek s rossz szemmel nézték azt, aki kávéházba járt, mert azt tartották, hogy eladta a lelkét az ördögnek. Mikor azonban a szultánok észrevették, hogy a kávé megadóztatása szép összeget hoz a kincstárba, a vallásos aggodalmakat elnémították, s most már gombamódra kezdtek szaporodni a kávéházak a Törökbirodalomban, majd annak határain kívül is az európai országokban.