A városi kölcsön bukása Berlinben

Berlin városa nemrégiben negyven millió városi kölcsön beszerzésére irt ki fölhivást olyan föltételek mellett, amelyek ugyancsak izgathattak volna mindenkit, akinek kölcsönadni való pénze van. Talán sohasem történt meg, ami ezzel a városi kölcsönnel történt, mert a közel tízszázalékos kamatozásu kölcsönkibocsátás lezárásakor azt a szomoru eredményt kellett konstatálni, hogy a jegyzések összesen sem tettek ki többet huszonöt milliónál.

Negyven millió maga is alig összeg Berlin városának s ime, a német tőkeszegénység is olyan nagy, hogy még ezt az összeget sem tudják előteremteni, amiből most tanulságos és olyan következtetések gombolyodnak le, amelyekből mi is tanulhatunk.

A sulyos fiaskóval végződött kölcsönkibocsátás bukását azzal magyarázzák, hogy a német adóterhek folytonos fokozódása okozza a tőkeképződés tulságos lassu menetét, s hogy nem elég, ha a pénzügyminiszterek belátják és nyiltan meg is mondják, hogy a magángazdaságok érdekében meg kell kezdeni a adóleépitést, azt nemcsak mondani kell, de meg is kell csinálni.

Emellett sulyosan esik latba, hogy az utóbbi időkben bekövetkezett nagy fizetésképtelenségek, amelyek ugy a pénzügyi, mint a kereskedelmi világban beállottak, nagy és régi vagyonokat pusztitottak el közvetlenül és közvetve is, ami által az államkincstár adóalanyai is alaposan megfogyatkoztak.

Az a fölfogás, hogy a nagy gazdasági válságban „hulljon el a férgese”, legföljebb a hintóban ülők gazdasági politikája lehet, de nem azoké, akik az ilyen nagyarányu fizetésképtelenségekben az egész közgazdaság válságát látják.

A további oka a tőkefejlődés hiányának az a nagy vérveszteség is, amelyet a német közönség értékpapirjainak elértéktelenedése folytán szenvedett. Eltekintve a tisztán spekulativ tőzsdei veszteségektől, a legjobb papirok árainak hanyatlása, amely még ma is egyre tart, egyik legnagyobb tényezője a nemzeti vagyon elpusztulásának.

Hiszen a legelőkelőbb papirja a német piacnak a Farben csak a legutóbbi napokban 210 %-kal csökkent 388 %-os legmagasabb szinvonaláról s ez egymagában is a Farben összes tőkéjének 1.8 milliárd márkával való csökkenését jelenti s ugyanilyen katasztrofálisak a veszteségek a müselyemrészvények terén.

E magyarázatok olvasása közben arra kell gondolnunk, vajjon a berlini városi kölcsön bukásával kapcsolatos közgazdasági képet nem-e a mi gazdasági helyzetünkről másolták le?