Tüntetések Francziaországban

A franczia kormány szigorusággal hajtotta végre azt a törvényt, hogy azok a kolostorok, és papi iskolák, melyeket a köztársaság eltörlendőnek talált, megszünjenek, mert ugy látta, hogy a köztársaságnak akadályai a szerzetek, melyek befolyásukkal és vagyonukkal is támogatják a királyság helyreállitását, és a választásoknál nagy szerepet visznek. Ezért hozta meg a törvényt, hogy a kolostorok, és azok iskolái csak ugy maradhatnak meg, ha a törvénynek alá vetik magukat, különben n incs maradásuk. Némely kolostor belenyugodott ebbe, kérte a kormány engedélyét, hogy tovább is megmaradjon. Mások daczoltak. Ezekre nézve a Combes-miniszterium egész szigoruságával alkalmazta a törvényt.

Waldeck-Rousseau miniszteriuma alatt szavazta meg a parlament az egyesületekről szóló törvényt. Egyesületek alatt értették a törvényszerüséggel nem bíró kolostorokat is. Waldeck-Rousseau a tavaszi választások után lemondott. Utódja az öreges Combes szenátor lett, a kitől erélyességet nem vártak. Combes azonban a törvény végrehajtásához kemény kézzel nyult a köztársaság nevében. Elrendelte, hogy az iskolai év befejezésekor a világi hatóságok zárják be a szerzetesek iskoláit, ha nem nyerték meg a törvényes helybenhagyást. Szerzetesek, apáczák julius 24-ikén távozzanak.

Ez ellen tüntetések és zavargások keletkeztek, főkép Párisban. A törvényt azonban végrehajtották minden nagyobb baj nélkül. Bebizonyult, hogy Francziaországban a köztársaság az állami erő. A szerzetek végre is megelégedtek annyival, hogy óvást emeltek, aztán engedelmeskedtek.