Igazságügyi reformok

Plósz igazságügyiminiszternek választói előtt a napokban tartott beszámoló beszéde nagyon komoly tanuságokat tartalmaz e tekintetben. A miniszter egész sorát említette fel azon igazságügyi reformoknak, melyek a miniszterium részéről elő vannak készítve s csak a törvényhozás által megszavaztatását várják, valamint olyan javaslatoknak, melyek legközelebb elkészülnek s az országgyülésen benyujthatók lesznek. De midőn ezekre ráutalt, egyuttal kénytelen volt kijelenteni, hogy a benyujtott javaslatok elintézetlenül hevernek az illető bizottságnál s a még kedvező kilátás.

Az igazságügyminiszter által felhozott nagy hátramaradás jellemzi a törvényhozási munkálkodás többi ágait is. Nagyon érthető tehát, hogy a törvényhozás munkarendjének megváltozása egyikévé lett ama kérdésnek, melyek a nyilvánosság előtt minduntalan szőnyegre kerülnek, mert a közvélemény látja és érzi, hogy azon törvényhozási teendők, melyekre a nagy közönség bajainak orvoslása végett volna szükség, évről-évre hátraszorulnak.

Széll Kálmán miniszterelnök bizonyos javításokat, melyek különösen a költségvetési vitáknak végtelenbe huzódását megszüntetnék, kilátásba is helyezett. E javítások minél szélesebb keretben volnának megvalósítandók, hogy ne csupán s költségvetés letárgyalása legyen az eddiginél gyorsabb, hanem a törvényhozás egész működése alakuljon át oly irányban, hogy a hasznos törvényalkotásokra több idő maradjon az eddiginél.