A Külügyi Társaság diszgyülése

A Magyar Külügyi Társaság vasárnap délelőtt diszközgyülést tartott fönnállása 10 éves évfordulóján. A parlament széles piros szőnyeggel díszitett lépcsőházában festői ruháju parlamenti őrök állottak sorfalat. A diszközgyülésen résztvettek a kormányzó, József főherceg, Wlasics Gyula báró, a felsőház, Almásy László, a képviselőház elnöke, valamint a budapesti diplomáciai testület tagjai és a közélet számos előkelősége.

Az ünnepi diszközgyülést gróf Apponyi Albert beszéde nyitotta meg:
- Ha a demokrácia lényege a népakarat döntő befolyásában áll az állami élet vezetésére, ugy lehetetlen e befolyás alól éppen azokat az ügyeket kivonni, amelyeknek irányítása az emberi javak legfőbbjei, háboru és béke, sőt nemzetek léte fölött határoz. Eddig még alkotmányos mintaállamokban is megtörtént, hogy a népek a titkos diplomácia mesterkedései folytán véres összeütközésekbe sodortattak, amelyeket nem akartak. Ezt öntudatra ébredt nemzetek nem türhetik!
- Sorsuknak urai akarnak lenni e sorsdöntő kérdésekben is és az utolsó háboru rettenetes tapasztalásai megacélozták ezt az akaratot. A gyakorlatban azonban ennél nehezebb probléma nincs: a diplomácia előkészítő munkája a dolog természeténél fogva nem mindig türi a világosságot. Fejleszteni kell az érett, egészséges, erőteljes külpolitikai közvéleményt hazánban. A Külügyi Társaság tevékenysége elsősorban ezt a célt szolgálja. Hogy ennek a föladatnak teljesítése nálunk kétszeres fontossággal bír, azt nem azzal indoklom, mintha népünk más népeknél politikailag éretlenebb volna, amit nem hiszek igaznak, hanem azzal, hogy kevés nemzetnek nehezebb, állandóan veszélyeztetettebb a külpolitikai helyzete, mint a magyar nemzeté. Faji izoláltságunk és geográfiai behelyezésünk Európai tüzfészkébe, próbára teszik a legkiválóbb államférfiui cimét is külpolitikai elgondolásában, a közvéleménytől pedig szinte kivételes higgadságot és fegyelmezettséget kiván, hogy a külpolitikára üdvösen befolyhasson.

Apponyi megnyitóbeszédét a külföldi diplomatákra való tekintettel franciául is megismételte.

Utána Eöttevényi Olivér ügyvezető alelnök tartott beszámolót a társaság tizéves müködéséről.

A beszámoló francia fordítása után gróf Khuen-Héderváry Sándor, a külügyminiszter helyettese emelkedett szólásra:
- A Magyar Külügyi Társaság büszkén tekinthet vissza tizévi müködésére és a külügyi kormány részéről a legnagyobb örömmel jelenethetem ki, hogy tiz év alatt egyik legérdemesebb munkatársunk volt.  Ha ma, egy évtized után megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a magyar társadalom külpolitikai iskolázottsága ez időszak alatt óriásit haladt, azt hiszem, nem fogok ellentmondásra találni, hogy az eredmény oroszlánrésez a Külügyi Társaságot illeti meg.

A diszközgyülést Berzeviczy Albert elnöki záróbeszéde rekesztette be:
- Társaságunk jól fölfogott rendeltetése szempontjából tartoztunk müködésünkben azokhoz az irányelvekhez alkalmazkodni, amelyeket kormányunk a külpolitikában követ. Ez pedig annál könnyebb volt, mert hiszen Ausztriától való függetlenségünk óta külpolitikánk céljaira, irányaira nézve nálunk alig van komoly nézeteltérés, legalább az adott lehetőségekkel számoló reálpolitika körében valóban nincs, ugy, hogy kormányunk is alig jut külpolitikai téren oly helyzetbe, amely a nemzeti közvéleménnyel ellentétbe hozhatná.

Berzeviczy Albert francia nyelven szólott végül a diplomáciai kar tagjaihoz, ezután a kormányzó és a vendégek eltávoztak.

- A szövetkezetek támogatása mellett teljesen tönkremegy a kiskereskedő!
Bródy Ernő percekig nem jut szóhoz a nagy tapsviharban.!
- Nem hivatalosan vagyok itt – kezdi – de kötelességem ott lenni, ahol a dolgozó emberek érdekeiről van szó. Önök összejöttek itt, hogy segítséget kérjenek. Ne is várjanak segítségre. Csak egyet kérhetnek: engedjenek élni bennünket.
Most omoljanak le a politikai válaszfalak. Önök dolgozók, fogjanak össze, mert csak igy lehet eredményes a küzdelem. Nem személyek, hanem a rendszer ellen kell küzdeni, amely egyes személyeket favorizál.

Dési Géza képviselő és Balkányi Kálmán beszéde után az országos nagygyülés elhatározta, hogy az egyesület áruelosztó, szakmafejlesztő és kereskedők anyagi megerősödését szolgáló hitelszervezetet létesít.