A csiszolt gyémánt válsága

A gyémántról egykor azt tanitották, hogy mindent karcol, de őt nem karcolja semmi, mert ő dacol mindennel, ő a jószágok királya.

És most, micsoda gazdasági földindulás lehet már az, amikor a gyémánt sem dacol már s amikor az amsterdami általános ékszerszövetség egyhangu határozattal kimondja, hogy 1931 január hó 1-től kezdve a gyémánttermelést 50%-kal leszállitják. A dolog mögött ott lappang az a hatalmas arányu válság, amely Amerikától kezdve a Sárga-tengerig megreszketteti a világot. 

A csiszolt gyémánt válsága már hónapok óta tart, de a karácsonyi ünnepek alatt derült ki, hogy az amerikai krizis annyira megcsappantotta a briliánsfogyasztást, hogy a belga köszörüsüknek alig volt munkájuk.

Néhány nappal ezelőtt háromezer gyémántgyáros, kereskedő- és ügynökség megbizottai tanácskozásra jöttek össze Antwerpenbe s hosszas konferenciázás után elhatározták, hogy a belga gyémántszindikátus és a belga Algemoene-Diamantbewerker Bond megállapodnak a gyémántcsiszolás 50%-os redukciójában és hogy az összes csiszológyárak havonként csak 14 napon át dolgoznak. Most az összes európai gyémántcsiszolók is hozzájárultak ehhez a határozathoz.