Évi 4 és fél millió pengő az állattenyésztés fejlesztésére

A földmivelésügyi tárca rendelkezésére bocsátott beruházási hitelből, egy év alatt visszatérülő kamatmentes kölcsönök alakjában 4,640.000 pengőt használtak fel a tenyészállatbeszerzés támogatására. Az összeg felhasználási határideje ez évben lejárt.

Mayer János földmivelesügyi miniszter arra való tekintettel, hogy a mezőgazdasági termények nagy árhanyatlása közepette ma az állattenyésztés a mezőgazdaság főpillére, felhatalmazást kért és kapott a minisztertanácstól, hogy a fenti összeg felhasználási ideje további két esztendőre meghosszabbittassék.

Megállapitható ugyanis, hogy az állatok és az állati termények elég jó árai, különösen a baromfi, tojás, vaj és zsir kivitelének igen hatalmas fejlődése, nemcsak önmagában jelent számbajövő jövedelemszaporodást, hanem lehetővé teszi a buzának, rozsnak, árpának, zabnak, és többféle takarmányozásra alkalmas terménynek az állatokkal való feletetés utján sokkal jobb értékesitését, mint az a terménypiacon elérhető lenne.

Ezért határozta el a minisztertanács, hogy állattenyésztésünk fejlesztésének az utolsó öt évben megindult gyorsabb ütemét fenntartja. Az 1926. évig az állami támogatással kiosztott tenyészállatok száma az évi 500 darabot is alig érte el. Ezzel szemben az elmult öt év alatt több mint 15.000 darab tenyészállat volt kiosztható. E tevékenység eredményeképpen a Dunántul európai vonatkozásban is kiváló állattenyésztő és tejtermelő vidékké fejlődött. Jelentékeny tért foglalt a hussertéstenyésztés is. A tejelő nyugati szarvasmarhafajták tartása az Alföldön is kezdett meghonosodni. (Tejközpontok: Egerben, Szolnokon, Nyiregyházán).

Az elmult év első kilenc hónapjában az állatok és állati termékek kivitele 230 millió pengő értékü volt, vagyis az összes kivitelünk 31 százaléka. Gazdaközönségünknek tehát a jövőben is módjában lesz, hogy a lehető kárpótlást találjon az állattenyésztés utján.