Máglyára a boszorkányokkal, vasorru bábákkal és kísértetekkel!

Kedves Magyar Hétfő!

A mesekönyvek kérdéséhez szeretnék hozzászólni. Mint gyermekszínház-igazgatónak és humoristának nem illene hadakoznom, azonban egyszer meg kell kezdeni a háborút a gyermeklelkeket mételyező, gyermekfantáziát idegesítő és károsan befolyásoló mesekönyvek ellen.

Amikor ezt megteszem, elfelejtem előbbi foglalkozásomat és csak mint apa szólalok fel.

A mostani írók könyvei igen helyesen a mostani gyerekek fantáziáját foglalkoztató repülőgépekről, vasutakról és rádióról szólnak, tehát olyan témáról, amely a kisgyermeket is körülveszi a mindennapi életben, és amely a gyermek képzeletét előnyösen, egészséges irányba tereli.

Hatéves kislányom ötlámpás rádiókészülékünkön Londont keresi, ugyanakkor nővérkéje a földgömbön kutatja, honnan jön a hang. Miközben a kér gyermek akaratlanul is játszva fejleszti tudását, megérkezik Samu bácsi és ragyogó képpel átnyujtja, mondjuk Andersen vagy Bechstein meséit, amelyeket találomra felütve, a következő épületes históriákat találhatjuk:

A boszorkány elevenen akarja megsütni a kisfiút…
Az óriás meg akarja enni a legkisebb gyermeket….

Folytathatnám oldalszámra, de nem szeretném az olvasók idegeit feldulni és olyan lelkiállapotba hozni, hogy este minden sarokban kísértetet és az ágy alatt szellemet lássanak.

Nagyon sokat vagyok együtt gyerekekkel és nem győzöm eléggé kárhoztatni azokat a szülőket, akik meggondolatlanul és olvasatlanul adnak gyermekük kezébe olyan mesekönyveket, amelyek a gyermek lelkét egész életére tönkreteszi. Az ilyen régimódi mesék olvasása után a rosszhajlamu gyerek utánozni próbálja az olvasott kalandokat, a gyengeidegzetű gyermeket pedig félénkké, ijedőssé teszi.

Mint a gyermekek barátja és mint apa, hangoztatom:
Máglyára a mult századbeli ódon mesekönyvekkel!

A magyar írókhoz pedig azzal a kéréssel fordulok: írjanak a gyerekeknek!

Két-három generáció ne olvasson ilyen rémmeséket és akkor a kulturemberek eszmeköréből a boszorkányok, kísértetek. Vasorru bábák örökre eltűnnek- élénk fájdalmára azoknak a könyvkiadóknak, akik nem vették észre, hogy az idő repülőgépen halad.

Lakner Artur