Az Alföld csatornázása és öntözése

Érdekes cikksorozat jelent meg a „Pesti Hirlap” január havi számaiban dr. Ruffy Varga Kálmán gazdasági akadémiai igazgatótól, aki az elmult nyáron, kormánykiküldetésben, hosszabb tanulmányutat tett Spanyolországban, főleg Valenciában, az ottani öntözések tanulmányozásra.

A felsorolt adatok valóban bámulatot keltők, annyival is inkább, mert a valenciai talajok olyan humusszegény, jobbára homokos és meszes, sovány, rossz minőségü talajok, aminők nálunk nincsenek is. A talaj termőerejét jóformán mütrágyázással tartják fenn.  Istálló-, de csakis sertéstrágyát, csak ritkábban adnak, mert állattartással nem igen foglalkoznak. Hektáronként 15-60 métermázsa mütrágyát adnak, amelynek 50 százaléka szuperfoszfát, 35 százaléka kénsavas ammóniák és 15 százaléka kálisó.

Ezen mütrágyamennyiség és megfelelő számu öntözés mellett a narancsligetek hektáranként legalább 6250 peseta tiszta jövedelmet adnak, amely jobbminőségü narancsoknál 15-18.000 pesetáig emelkedhet. A hagyma termése ugyanilyen trágyázás és tizszeri öntözés mellett 400-700 métermázsa termést és 1500-1800 peseta, a lucerna tizenötszöri öntözés és ugyanazon mütrágyázás mellett 200 métermázsa száraz szénatermést ad, a paprika zöldtermése a 15.000 kilogrammot is eléri. A tengeri 40-50 métermázsa, a buza 50 métermázsa szemtermést ad. 

Eddig a szakértők azt állitották, hogy a Tisza vize nem elegendő az öntözésre, most azonban Rutkay, a spanyolországi öntözések nagy részének létesitője, nemcsak állitja, de bizonyitja is, hogy a Tisza vizeinek tárolásával olyan nagymennyiségü viz rendelkezésre, amennyi 2-2.5 millió kat. hold rendszeres öntözésre elegendő.

Ugy lászik, hogy egy külföldi pénzcsoport a szükséges tőkét is hajlandó rendelkezésre bocsátani, amely esetben semmi akadálya se volna ez évtizedekre terjedő munkálatok mihamarabbi megkezdésének, miáltal hazánk mezőgazdaságában egy egészen uj korszak kezdődne, mely áldásos volna nemcsak az öntözésben résztvevő gazdákra, hanem az egész országra is.