Széll Kálmán az országgyűlés működéséről

Széll Kálmán miniszterelnök a hosszura nyult fölhatalmazási vitában tartott beszédekre tesz megjegyzéseket. Nem tudja, mi haszna volt ennek a sok beszédnek. A fölvetett tömérdek kérdés között igen sok van olyan, melyet czélszerübb és hasznosabb lett volna a költségvetési vitában fölhozni. Az országgyülésnek volna egyéb dolga is, hiszen ma is tizenhat törvényjavaslat s a kormánynak negyven jelentése vár elintézésre.

Nagyon káros az a rendszer is, hogy január elsejétől kezdve deczember 31-ikéig ugyszólván folyamatosan ülésezik a Ház. Az országgyülés nem oly intézmény, mint az iroda vagy a gyár, hogy mindennap kell működnie. Időt kell engedni a bizottságnak a törvényhozási anyag előkészítésére s a miniszternek is a kormányzásra és törvények tervezésére. Most azt kívánja az ellenzék, hogy a kormány tagjai csak ugy a kabátjuk ujjából rázzák ki a fontosnál fontosabb reformokat. A mai rendszerben nem lehet gyümölcsöző a törvényhozás munkája. (Élénk helyeslés jobbról.)

A horvát politika vitatása jobb alkalmat is választhattak volna. A horvát nemzeti párt ellen politikai és közjogi tekintetben semmi kifogást sem lehet tenni. Nem szabad elfeledni, hogy a mai horvát bán volt az első, a ki a magyar állameszme fogalmát tisztázta a horvátok előtt. Horvát politikánknak csak egy iránya lehet: egyfelől követeljük horvát-szlavon testvéreinktől azt, hogy átérezzék a magyar állameszmét, másfelől meg tiszteljük Horvátország autonom jogait. (Helyeslés a jobboldalon.)

Az ellenzék további vádjaira válaszolva kijelenti,hogy egy kormányelnök nemzetközi vonatkozásu ügyekről gyakran nem nyilatkozhatik, főképen még tisztázatlan, be nem fejezett dolgokról, minő például a kereskedelmi szerződések fölmondása is. A fölmondások határideje nincs egészen tisztázva.