Mire van hajlama? A pályaválasztás

A pályaválasztás kérdése egyre nehezebb problémává válik. Az elfogult szülők, akik gyermekeikben többnyire kivételes tehetségeket látnak, igen gyakran olyan pályára nevelik fiaikat, amely sok sikerrel kecsegtet, de amelyhez nincs meg a hajlam és képesség az élet rögös útján elinduló fiatalokban.

Innen van az, hogy az életben olyan sok „pályatévesztett” emberrel találkozunk, akik későn eszmélnek rá, hogy voltaképpen milyen irányban kellett volna keresniük az érvényesülés útját. Nagyon ritkán sikerül a későn felfedezett bajon segíteni és a legtöbb ember az elhibázott életpálya nyomasztó tudatával halad tovább útján, mely egyre jobban eltávolodik a helyes iránytól.

Az ilyen szomorú pályatévesztéseket akarják kiküszöbölni az emberiség életéből a tudósok. A külföld nagy városaiban - de nálunk is - egyre nagyobb gondot fordítanak az ifjúság képességeinek, hajlamainak a megállapítására és ma már ott tartunk, hogy gyakorlati próbák útján tudják megállapítani az úgynevezett lélektani intézetekben, hogy a pályaválasztás előtt álló fiatalembereknek mire van hajlamuk és mire nincs bennük képesség.

Az itt közölt három felvétel a londoni lélektani intézet tehetség vizsgáló osztályán készült. A pályaválasztás előtt álló fiatalembernek nehéz próbákon kell keresztülmennie. De az eredmény: képességének megállapítása megéri a fáradságot. Az egyik próba a figyelem próbája. A jelöltnek két fogantyút kell mozgatnia. Mindkettő egy fehér papírlap fölé rögzített ceruza mozgását szabályozza.

Az egyik fogantyú előre és hátra, a másik pedig balról jobbra mozgatja az írónt. És ezzel a bonyolult módszerrel egy kört kell a fiatalembernek lerajzolnia, ami rendkívüli figyelmet megkövetelő feladat.

A másik próba a türelem próbája. Hogy tud ellenállni a jelölt az órákon át tartó egyhangúságnak? Három óra hosszat kell állnia a készüléknél, egyik kezével folytonosan forgatva egy kis gumilabdát, a másik kezével pedig folyton felemelve és lenyomva egy rudat, melynek mozgását az asztalon elhelyezett készülék automatikusan jelzi.

A harmadik próba: a sofőr próbája. A forgó hengeren papírszalag fut a jelölt felé, amelyre szabálytalan, cik-cakos út van rajzolva. A jelöltnek ceruzával kell követnie ezt az útat, mégpedig lehetőleg úgy, hogy a leggyorsabb mozgásnál is az út közepén maradjon a ceruzajelzés.

Száz más gyakorlati módja is van a hajlamkikutatásnak, és a tudósvilág reméli, hogy ezen az alapon sikerül a „pályatévesztett” emberek számát lehető legkisebbre apasztani.