Képtelen francia terv a Saar-vidékkel kapcsolatban

Páris, november 16.
A francia politikai világban a szenzáció erejével hat az az ötlet, amelyet gróf De Fels seine-et-oise-megyei képviselő vetett föl a Revue de Paris cimü folyóiratban. Beavatott körükben tudni vélik, hogy Fels, aki baloldali képviselő, gondolatát megbeszélte Briand-al is, mielőtt nyilvánosságra hozta volna.

A Saar-vidék, mint ismeretes, a versaillesi békeszerződés értelmében népszövetségi bizottság igazgatása alatt áll és 1935-ben népszavazás lesz hivatott dönteni, hogy ez a terület Németországhoz kerül-e vagy Franciaországé legyen. De a saarvidéki gazdag szén- és ércbányák mindkét esetben francia igazgatás alatt maradnak jóvátétel fejében, kivéve, ha Németország készpénzben megváltja őket. Már régebb idő óta tárgyalások vannak folyamatban a Saar-vidék időelőtti barátságos visszaadása érdekében és Stresemann politikájának is ez volt a lényege.

Most Fels azt javasolja, hogy a Saar-vidék maradjon a jövőben autonóm terület a Népszövetség igazgatása alatt, sőt a Népszövetség hagyja el Genfet, ahol tulsok intrika érvényesül, ahol nincs igazán szuverén jellege és költözzék át Saarbrückenbe. Igy a Népszövetség állandóan Németország és Franciaország közé lenne beékelve és ütköző lévén a két állam között, a béke megértés eszközévé válnék közöttük. Igy a népszavazás izgalmait is elkerülnék, amely annál veszedelmesebb, mert a német illúziók ellenér, Franciaországunk sok barátja van a Saar-vidéken.

A Saar-vidék jelenleg katonai kötelezettségtől mentes lakossága a Népszövetség fölállítandó katonaságának lenne a magja és a Saar-vidék a kiindulópontja egy jövendő neutralizált Európának.

Mit szól a tervhez Németország?
Berlin, november 16.
Berlinben Fels francia képviselő ötletét nagy meglepetéssel fogadták. A hivatalos körök még nem foglalkoztak a tervvel és nem tudják, mennyiben teszik azt a francia illetékes körök magukévá.

Értesülésünk szerint azonban a hivatalos körük első válasza az, hogy a dologról csak abban az esetben lehet beszélni, ha Elszász-Lotharingiát is hozzáveszik és az egyesített területből alakítanak ütköző államot Franciaország és Németország között.