A budapesti hidak építésének sorrendje II.

Irta: Wittenbarth Győző okl. gépészmérnök
(Második közlemény) 

A jövőbeli budai lakosság számának megállapításánál, elsősorban a rendelkezésre álló beépíthető területek és azok beépítési módja veendő figyelembe. Ha a budai belterülethez, melyet a székesfőváros hivatalosan a Gellérthegy, Déli vasút, Rózsadomb és Óbuda középpontjáig számít, hozzávesszük a Gellérthegy alatti, a kelenföldi vasúti töltésekig terjedő körülbelül 194 hektár területet, melyen nagyobb mértékű beépítés van megengedve, a jövőbeli átlagos sűrűségnek 300-at veszünk és a külterületekre 150 főnyi átlagos sűrűséget veszünk fel hektáronként, melyeknél azonban az erdőségek és az erőteljesebb domborulatok miatt megfelelő levonásokat eszközlünk, a következő eredményre jutunk: 

Beltelek:               területe                         lakossága
I.ker            514 + 194=708 ha             212.400 fő
II. ker.                               174 ha                52.200 fő
III. ker                              286 ha                85.800 fő
Buda összesen            1.168 ha              350.400 fő

Kültelek:               területe                           lakossága
I.ker            5.053 - 2.000=3.053 ha    457.950 fő
II. ker.            682 -      332=    350 ha      52.500 fő
III. ker       3.084 - 1.000=2.084 ha    462.600 fő
Összesen                                   5.487 ha    973.050 fő

Tehát a jövőbeli budai lakosság körülbelül 1,325.000 főnyire várható, melyhez ugyanilyen számítással a pesti részen még 1,530.000 lakos fog járulni. Hogy Budának ez az erőteljesebb fejlődése a pesti részekkel szemben továbbra is meg fog maradni, azt egyrészt a statisztikai adatokból is láthatjuk, mert míg körülbelül az 1900-as évekig évekig a pesti rész nagyobb arányokban népesedett be, addig az Erzsébet és a Ferenc József hidak megépülése óta, megfelelő közlekedési lehetőségek következtében, a budai rész már 16.7 %-ig csökkent aránya az 1930. évre arányosan növekedve 22.6 %-ra emelkedett fel, mely a további hídösszekötések következtében még rohamosabban fog felemelkedni, másrészt a közelfekvő régebbi budai lakóterületek javarészt fölszintes házakból állanak, tehát átépítésük rövidesen sorra fog kerülni, azonkívül a spekuláció is főleg Budát favorizálja. Mindezekből nyilvánvaló, hogy Buda erőteljesebb fejlődése, már visszamaradottsága miatt is, tovább fokozódó lesz és így a fenti számitás szerinti lakosságszaporulat elérése esetében, már 46 %-os aránnyal fog bírni. 

Természetesen a jelenlegi határokon kívüli közvetlenül környező lakótelepeket is be kell vonnunk e számításba, mert ezek lakósai a fővárosban találják meg megélhetésüket. Ha ezek lakosságát a mai 400.000 főnyi helyett körülbelül 1,000.000-nak vesszük fel és ebből a budai részre felét számítjuk, úgy 1,825.000 főnyi budai lakosságot kell a jövőbeli városkialakulás esetében figyelembe venni. 

Mivel a jelenlegi járműsűrűség esetén, mint fentebb már láttuk, 20.000 főnyi budai lakosonként van szükség a hidakon egy-egy járműpályára, a fenti jövőbeli lakosság részére 91 kocsiszélességre lesz minimálisan szükség. Ebből a meglévő 14-et levonva, kapunk 77 létesítendő járműszélességet. Ez pedig, ha egy-egy hidat 5+5=10 kocsiszélességgel építünk meg, 8 új híd létesítésének szükségességét jelenti.

Ezek elhelyezkedés szempontjából a következők volnának:
Északon: 1. Markó-utca és Kacsa-utca között, 2. Zsigmond-tér Margitsziget és Zápolya-utca között, 3. Hungária-körút és Óbuda között, 4. az óbudai és ujpesti hidak között az ujpesti sziget aljánál; Délen: 5. Boráros-tér és Lágymányos között, 6. Gróf Haller-utca és Lenke-utca között, 7. Hungária körút és Kelenföld között és 8. Kondorosi-út Csepelsziget-Illatos-út között.
(Folytatjuk)