Katonai kérdésekről

Gróf Apponyi s bizalmasabb politikai barátai, másfelől a kormány között a felmerült eszmékre és követelésekre vonatkozólag oly megállapodások jöttek létre, melyek a szabadelvűpártban való szakadást – a mit egy ideig sokan fenyegetőnek gondoltak – elháritották. A szabadelvűpárt január 23-iki ülésében tartotta meg a katonai törvényjavaslatoknak a nyilvános ülések előtt való szokásos tárgyalását.

Ez alkalommal a volt nemzeti pártiak óhajtásának tolmácsolására Szentiványi Árpád képviselő vállalkozott. Két csoportba osztotta ezeket: az első csoportba tartoznak azok a kivánságok, melyek rövid időn belül megvalósíthatók. Ezek: a zászló és jelvény kérdéseinek a hadseregben s általában közös intézményeinkben való oly szabályozása, mely közjogunknak megfelel; továbbá követelte, hogy a magyar ezredek lehetőségig magyar tisztekkel láttassanak el s a magyar honosságú tisztek a magyar ezredekbe visszahelyeztessenek.

Harmadszor, hogy a katonai büntetőtörvény mielőbb létrejöjjön s a védkötelezettségi kedvezmények megitélésénél a honvédelmi miniszteré legyen a döntő szó. A második csoportba sorozta Szentiványi azokat a követeléseket, melyek a véderő-reforma vonatkozó törvénynyel kapcsolatosan lennének megvalósitandók.

Ilyen az, hogy a békelétszám időnként törvényhozási uton állapittassék meg s hogy az évi ujonczjutalék fedezésére nem szükséges bevált ifjak közül csak egy bizonyos meghatározott hányad soroztassék a közös hadsereg póttartalékába, a többi pedig áttétessék a honvédséghez. Végül törvényben véli kimondandónak, hogy magyar honos tiszti rangot a közös hadseregben csak úgy nyerhessen, ha a magyar nyelvet birja, - kivéve a horvátországi illetőségüeket.