Obstrukció Európában

A kisebbségek ama törekvése, hogy a házszabályok intézkedéseinek czélzatos kihasználásával megakasszák a parlament müködését, minden nagyobb képviselőtestületben előfordult már. De még soha sem dühöngött az obstrukcziós láz Európaszerte annyira, mint újabb időben. Ausztriában az obstrukczió már szinte rendszeres politikai intézménynyé vált, mely 1897 óta az egész politikai helyzet sarkpontja.

Nálunk is elég sűrűn fordultak elő obstrukcziók. Az első 1872-ben volt, mikor az ellenzék az új választási törvényt akarta meghiusitani, a mi sikerült is neki. A második nagy obstrukczió gróf Szapáry miniszterelnöksége idejében volt s a megyei törvényjavaslat ellen irányult. El is érte czélját. Az a javaslat megbukott s utána nem sokára előterjesztője is.

Az az obstrukczió, melynek báró Bánffy Dezső lett az áldozata, még eléggé emlékezetben van. Ez is elérte czélját. A múlt év utolsó hónapjaiban újra kitört az obstrukczió, ezúttal a költségvetési fölhatalmazás javaslata ellen. Tisztán csak az ellenzék belátásától függött, hogy karácsony előtt ezt az obstrukcziót leszerlte s az országot u. n. ex-lex állapotba bele nem sodorta. A tapasztalás nálunk azt mutatta, hogy minden kellő szivóssággal fellépő obstrukczió elérte czélját, mert házszabályain nem nyujtanak módon annak megtörésére.


Az obstrukczió ellen az angolok már ezelőtt évtizedekkel meginditották a harczot. Az első nagyobb kisérlet 1881-ben történt. Akkor az ir képviselők obstruáltak meg egy nekik nem tetsző törvényjavaslatot. A legképtelenebb módon hetekig elhuzott viták után végre a többség türelme elfogyott.

Egy harmincz órás ülésben, midőn már a második hajnal pirkadása érte együtt az ülésező házat, megjelent a kimerültség folytán eltávozott házelnök, - kit előbb az alelnök helyettesitet – s nem törődve azzal, hogy mit rendelnek a házszabályok, kijelentette, hogy a ház elnökét a józan ész szabályai szerint megillető jognál fogva a vitát bezárja és elrendeli a szavazást. A többség tomboló helyeslése közt megtörtént a javaslat elfogadása.

Később a házszabályok módositása segitségével igyekeztek legyőzni az ismételve mutatkozó obstrukcziót, végre a Gladstone és a szabadelvűpárt azóta régen megbukott s a konzervativok jutottak uralomra, de ezek is megtartották a klotürt, mely most is sikerrel működik, valahányszor szükség van rá. A mult őszön is alkalmazták az iskola-javaslat alkalmával, melyet az egyesült ellenzéki pártok agyon akartak beszélni.

Hogy azonban a klotür még magában nem biztositja a parlament munkaképességét, azt legjobban bizonyitja az osztrák reichsrath példája. Ebben megvan a klotür, de a házszabályok más czélszerütlen intézkedései – minő az u. n. sürgős javaslatokkal való visszaélés – párosulva az erkölcsök szokatlan elvadulásával, lehetővé teszik, hogy a kisebbség akkor bénitsa meg a parlamenti gépezetet, a mikor akarja.