Genf bukása

Az olasz miniszterelnöknek sok ellensége van. politikai ellenfeleinek száma az olasz határokon kívül és belül légió, de egy bizonyos: közönyösen vagy hűvösen senki sem figyeli éles profilját, amely nemcsak olasz falakon feketéllik, hanem láthatatlan konturja kemény vonalakban van ráütve a kontinens egész politikájára.

Ha van ma államférfi, vezető politikus, aki az európai emberiség két legnagyobb veszedelmét, a bolsevizmust és a francia hatalom tultengését teljesen átérzi, ugy bizonyos, hogy Mussolini az. Ez a férfi, aki római imperátorok vonásait viseli s akiben a latin akarat és akcióképesség oly erővel testesült meg, bátran és merészen kiáltotta világgá vasárnap, ami milliók agyában lappang, anélkül, hogy szavakba formálódnék: ami ma Európában történik, az a romlás félre nem ismerhető előjele s ha egyébkén nem is, mindnyájunk háláját illeti meg az olasz miniszterelnök azért, hogy végül kimondta a megváltó szót: ez így nem mehet tovább!

Mily megkönnyebülés azoknak, akik éveken át fogcsikorgatva és tehetetlenül nézték a méltatlan játékot, amit csengő és színes szavak köntöse alatt Genfben üztek! Mily öröm, hogy akadt európai miniszterelnök, aki „üres lap”-nak merte bélyegezni a genfi diplomatatársaság gyakran oly gyermekes játékait. Mily öröm megérni azt, hogy egy nagy európai nemzet vezetője fölemelte ujját és a genfi falakra mutatott, amelyeken a sötét jóstat komor betűkkel megjelent. Mussolini üzenete, amelyet huszonnégy órával ezelőtt intézett az európai és amerikai közvéleményhez. históriai fordulatot jelent. Jelenti azt, hogy a versaillesi politika korszaka, amely magában hordozza Magyarország romlását is, elérkezett végső szakaszához, nincs többé visszatérés a reparációs alkudozásokhoz, nincs többé visszatérés a genfi politikához és nincs többé visszatérés Európa kettéosztásához!

Az olasz miniszterelnök diplomatikus formában, de nyíltan és érthetően megmondotta, hogy Európa mai állapotában pusztulásra van ítélte és ezt a pusztulást csak a mai status quo reviziójával kerülheti el. Ezt így, ilyen szavakkal, ilyen formában, ilyen határozottsággal felelős államférfi még nem mondotta ki. Ez az írás, ez a cikk, ez az üzenet azt jelenti, hogy a reparációs fizetések mai rendszere. Hoover elnök javaslatával, ha formailag még nem is, tényleg már megszűnt. Jelenti azt, hogy a jövő évi leszerelést konferencia minden körülmények között kézzelfogható eredménnyel fog járni és végül jelenti azt, hogy a békeszerződések reviziójától már csak néhány év választ el bennünket.

S ami a legfontosabb, jelenti azt, hogy Franciaország tragikusan izolálva van. Az angol-szász egységfrontba besorakozott ma Olaszország is és ez az angol-amerikai-olasz-német blokk olyan ellenállhatatlan erőt jelent, amellyel egy nagyhatalom, ha még olyan gazdag és olyan hatalmas is, képtelen szembeszállni.