A régi egyiptomiak állatkultusza, a majom és a zsiráf

Thot isten kutyafejű majmai már ősidők óta eléggé közismert állatok voltak Egyiptomban. Szürkeszínű galléros páviánokat, Cynocephalus hamadryas Thébában és a középegyiptomi Hermopolis városában találtak eltemetve, s a gondosan bebalzsamozott szent állatok tetemei között fehérbarkójú és vörösesszínű cerkófmajmok, Cercopihecus sabaeus és Cercopithecus ruber is bőven akadtak.

A majmok általában véve mint Thot-nak, az „írás feltalálójának”, az „égi írnoknak” szent állatai a tudást, a tudományokban való elmélyülést jelképezték. Az ebfejű majom rajza az egyiptomiak írásrendszerében az „egyenlőségnek”, az „egyensúlyozottságnak” fogalmát fejezi ki, máshelyütt a „tökéletes mérték” szimbólumaként szerepel, a csillagászatban pedig a napéjegyenlőséget jelenti.

A mitológiában a páviánok az „egyiptomi tisztítóhely őrei” és az „igazságos ítélet” jelképei voltak, azonkívül pedig a világosság istenének, Rá-nak, zenészei . Ez a különös elnevezésük az egyiptomiaknak azon érdekes megfigyeléséből származott, mely szerint a páviánok napfelkeltekor állandóan hangos rikácsolásban törnek ki és az ú. n. Halottak könyvében olvasható, hogy ezek az állatok ilyenkor az „újjászülető fenséges napistent üdvözlik”.

Az egyiptomiak művészetében a majom minden időben kedvelt és meglehetősen sűrűn felhasznált motívum volt, s mint ilyen gyakran fordul elő szobrokon, faragványokon és a domborműveken. Számtalan ábrázolás mutatja be a majmokat mint előkelőbb egyiptomi hölgyek kedvenc állatait, dédelgetett játszótársait, díszes karperecekkel és nyakravalókkal feldíszítve. Némelyik nőket utánzó hajviselet szerint van fésülve vagy groteszk figurák módjára megörökítve.

Ritkán látott állat volt Egyiptomban a zsiráf Giraffa camelopardalis, a leopárd, Felis leopardus, a gepárd, Acinonyx guttatus és a sivatag királya, az oroszlán, Felis leo. A zsiráf többnyire a fáraók igája alá hajtott afrikai fejedelmek királyi ajándéka volt.

Ezzel kapcsolatban említjük meg azt a történeti tényt is, hogy I. Ptolemeus király, Lagos fia (Kr. e. 321-283) különböző tudományos intézetek alapítása mellett azzal tűnt ki, hogy ő állíttatta össze Alexandriában az első állatkertet. Itt az ,,egész nép nagy csodálatára a különösalakú zsiráf és az otromba testű orrszarvú is láthatók voltak”.

A Núbiából és Szíriából hozott gepárdokat és leopárdokat megszelídítve és betanítva vadászatoknál használták fel a régi egyiptomiak. Érdekes, hogy Ptah isten papja, az ú. n. „memphiszi főkherheb , úgyszintén a heliopoliszi „sem” nevű főpap a halotti áldozatoknál leopárdbőrökből készült kacagányt viseltek, melyet az ó- és középbirodalomban kizárólag csak magasabbrangú államhivatalnokok és a királyi ház funkcionáriusai viselhettek.