A tűzhányók

Alig egy év óta a szokottnál is gyakrabban hallunk a föld belső titkos erőinek rémületet és pusztulást előidéző működéséről s amidőn a katasztrófák végtelen soráról napról napra újabb híreket kapunk, a bizonytalanság érzete válik úrrá lelkünkön s megrendül az anyaföld szilárdságába vetett hitünk.

Teljes joggal, mert hiszen a „mozdulatlanság” fogalma viszonylagos és legfeljebb azt jelenti, hogy valami csak környezeténél kisebb sebességgel mozog. Nincs a nagy mindenségben semmi, de semmi, ami csak egy pillanatra is nyugalmi helyzetben maradna. A legtávolabbi szabad szemmel már nem is látható csillagok a világűrben éppen úgy száguldanak előttünk ismeretlen célok felé, mint ahogy keringenek egymás körül a szabad szemmel szintén nem észlelhető legparányibb részek, az atomok.

A végtelen nagyok és végtelen kicsinyek mozgásai között csakis nagyságbeli különbségek léteznek. Földünk felszíne is állandó rezgésben van. Ha alkalom alkalomadtán valaki megtekintené a budapesti földrengésjelző önműködő műszereinek feljegyzéseit, úgy megtudná, hogy földünk legkülsőbb kérge is amelyen k, házak és óriási méretű paloták állanak - miként remeg szüntelenül, mint valami túlfűtött kazánnak a fala.

Ezt a remegést nemcsak az uccákon futó szekerek és teherautók idézik elő, hanem bensőjében végbemenő mozgásoktól is erednek. Ugyanis a föld kérge különböző fajtájú és minőségű kőzetek különféle vastagságú rétegeiből tevődik össze, amelyek azonban nem mindig párhuzamosan nyugszanak egymáson, hanem hol egymás fölé tolódtak, hol egymásra hajlók, másutt viszont töredezettek.

Igy azután érthető, hogy miért nincsenek ezek a rétegek nyugalmi helyzetben, hanem a nehezebbek süllyedni, a könnyebbek felnyomódni, szóval egyeisúlyi helyzet elérésére törekszenek. Ezekkel folytonos mozgásokkal járó kisebb rezgések átvivődnek a földfelszínre is és éppen úgy, mint ahogy az uccán futó kocsik megremegtetik házak falajt, amelyek végül ablakainkat csörrentik meg.

Ha azonban a föld kérgének rétegei bizonyos foknál nagyobb mértékben tolódnak el, akkor az ütőér hullámzásához hasonló rezgések is nagyobb méretűekké válnak s idefenn, a földfelszínen romba dönthetik nemcsak a legerősebbeknek vélt épületeket, hanem még a hegyóriásokat is és vészes erejű földrengések keletkezhetnek, mint aminők a hírhedt japáni vagy olaszországi földrengések.