Korányi pénzügyminiszter a nemzet gyilkosának tartja, aki az állami kiadások komoly csökkentésének utjába áll

Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter az állami költségvetés további komoly leszállitása mellett foglal állást a „Pester Lloyd” vasárnapi számában olyan nyiltan és energikusan, ahogy ezt eddig a kormány egyetlen tagja, sőt még Teleszky sem tette. A nagy föltünést keltő nyilatkozatból a következőket idézzük: 

– A kiadások eddigi mérvének folytatásához nincs pénz, pénzt pedig a semmiből nem lehet teremteni. A közterhek a nemzeti jövedelemnek legalább 30%-át nyelik el, ami meggyőződésem szerint elviselhetetlenül sok.

És a közterhek további számottevő emelését elhibázottnak tartom és remélem, meglesz az erőm, hogy a kiadások jelentékeny részét töröljem. Nem elegendő, hogy ebben a törekvésemben minden kormányzati tényező támogasson, a közvéleménynek is egy emberként kell a pénzügyminiszter mögé állni. Ha ezt a segitséget megkapom, akkor a költségvetés egyensulyát helyre lehet állitani.

A kiadások csökkentése az egyetlen józan megoldás.
Gazdasági szempontból a közterhek ujabb emelése nagyon rossz gyógymód volna, mert ezzel a magángazdaságot gyöngitenénk tovább és a tőkeképződés lehetőségétől fosztanánk meg a gazdasági életet.

Az állami kiadások tekintélyes leszállitására, előreláthatólag egy-két évig lesz szükség. Külföldi hitelezőink lemondottak egy évre jogos követeléseikről. Hát éppen állami szervezetünk tényezői ne látnák be, hogy szükség van a kiadások korlátozására, hát csak ők tanusitanának kevesebb megértést a nemzet életérdekeivel szemben? Ez nemcsak a magasabb szempontok, hanem a hazaszeretet hiányát is mutatnák: igy mi magunk lennénk a nemzet gyilkosai!

Ha nem ennek az ellenkezőjéről volnék meggyőződve, nem vállaltam volna szerepet a politikában és ha a hangulat ezzel a törekvésemmel szemben általános volna, ezt nemcsak oktalannak, de bünnek is tartanám. Főcélom, hogy az állami kiadásokat összhangba hozzam a nép teherviselő képességével és emellett mellékes az a szempont, hogy a kiadások törlésénél egyesek ezt, mások amazt a tételt tartják fontosabbnak.