A szaggatott - orvosi nyelven: farádos - áramot gyenge vagy béna izomzat erősítésére, új életre keltésére használják, alkalmazzák továbbá fáradtságnál, izomreumánál és neuraszténiánál.
Ujabban nagyon elterjedt a villamosságnak egy másik formába való felhasználása, amelyet diathermiának neveznek. A közönség főképpen kozmetikusok hirdetéseiből ismeri a kifejezést. A villanyáramot drága és meglehetősen komplikált berendezésű géppel állítják elő és viszik át az emberi test belsejébe.
A diathermiában kizárólag úgynevezett váltóárammal dolgoznak. Ennek az a lényege, hogy az áram nem egyirányú, hanem az, hogy ellentétes irányú, rendkívül sebesen váltakozó áramok lépnek fel. Gyakorlati jelentősége főleg abban áll, hogy összehasonlíthatatlanul magasabb feszültségű áramokat lehet felhasználni.
Itt azonban nem az áram vibráló vagy ütögeti hatása, hanem a hőhatása a fontos. A magasfeszültségű, de rendkívül sebesen váltakozó áram semmiféle „villamos érzést” sem kelt, ellenben átmelegíti azt a testrészt, amelyen keresztülhatol. De hiszen - fogják sokan gondolni - a test melegítését sokkal egyszerűbb és kevésbé költséges módon is el lehet érni, pl. meleg borogatás segítségével.
Óriási különbség van azonban a váltóáram melegítő hatása és a többi ismeretes melegítő eljárás között. A meleget minden más esetben csak a bőrön keresztül tudjuk beküldeni a test belsejébe. Ebből viszont az következik, hogy egy bizonyos hőfoknál feljebb sosem szabad emelkednünk, különben elégetnők a bőrt.
A váltóáram ezzel szemben benn a test belsejében fejleszti a meleget és mélyebben fekvő testrészek is 40-41 fokra felmelegíthetők a segítségével. Ebből megérthetjük, hogy milyen, nagy jelentőéggel bírhat a diathermia pl. csúzos izületek felmelegítése szempontjából.
Mindazoknál a betegségeknél, melyeknél a meleg jól hat, kitűnően alkalmazható a diathermia. A zsábán és a csúzon kívül köszvénynél, idült petefészekgyulladásnál, epekőbántalmaknál stb. A diathemiás gépet azonban csak képzett szakembernek szabad kezelnie, különben veszélyes égési sebeket lehet vele okozni.
A legfurcsább orvosi készüléket szerkesztették, hogy az áram minél alaposabban keresztüljárhassa a beteg testét Nagyban fokozhatjuk a hatást, ha a vezetéket úgy készítjük, hogy a drótot egy hengerre tekerjük fel csavarmenetben, majd a hengert kihúzzuk a csavarmenetből. Az így nyert elektromágneses hatású vezeték az úgynevezett szolenoid.
Ilyen elektromos szolenoidot mutatunk be egyik képünkön. A szolenoid belsejében ül a páciens a rendkívüli sebességgel váltakozó elektromos hullámok örvényében. Ezek keresztül-kasul járják egész testét és mélyen fekvő szerveire is gyógyító hatást gyakorolnak.
