Eötvös Károly a katonai javaslatokról

Eötvös Károly kijelenti, hogy a javaslatokat nem szavazza meg. A függetlenségi párt álláspontja jogi tekintetben kétségtelenül helyes. Az obstrukczió miatt tett szemrehányásokat nem fogadja el: a magyar oszággyülésen a kisebbség már nagyon sokszor obstruált. Az 1867. évi 12-ik évi törvény az országnak biztositotta azt a jogot, hogy az ujonczmegajánlás föltételeit megállapitsa; az országgyülésnek tehát mindig van joga arra, hogy a megajánlást föltételekhez kösse. A javaslathoz a kormány csak katonai, műszaki magyarázatot adott. Azt hiszi, nincs senki, a kit ez meggyőzött volna a létszámemelés szükségességéről. Andrássy Gyula gróf és Tisza István gróf a nagyhatalmi állásra hivatkozott.

Nagyhatalmi állás alatt azt értené az ember, hogy az a nagyhatalom, a mely ha háboruba keveredik egy másik hatalommal, azt megveri. (Derültség.) Bizonyos az, hogy a mi hadseregünk a legnagyobb hadjáratokat pár száz év óta mindig elveszitette. (Derültség a baloldalon.) Beszéltek az ellenértékekről. Igérték a jelvények, zászlók valami átalakitását, a magyar tiszteknek a magyar ezredekbe való visszahelyezését s a katonai bünvádi eljárás reformját. Hát ez a tizenötezer főnyi létszámemeléssel szemben ellenérték? Hiszen ezeket a dolgokat már a hetedik kormány igéri. Azt mondja a miniszterelnök, hogy szavát adja rá, hogy ő ezt megcsinálja. Fölmentem az adott szó alól: nem fogja megcsinálni.