Hitler vasárnap durván megsértette Hindenburg elnököt

Berlin, február 28.
Egész Németországban példátlan támadásnak minősitik Hindenburg elnök köztisztelt személye ellen Hitler szombat esti beszédét, amelyet ezekkel a szavakkal végzett: „Öreg ember, sokkal inkább tiszteljük, semhogy a hátad mögé engedjük bujni azokat, akiket meg akarunk semmisiteni. Ezért félre kell állnod az utból!”

A fölháborodást, amelyet Hitler első választási beszéde kiváltott, még fokozza az a nyilt levél, amelyet vasárnap intézett Hindenburg elnökhöz.

- A szociáldemokrata párt az én megválasztásomat egyértelmünek mondja a káosszal, az összes állampolgári szabadságok s a sajtó megsemmisitésével és azzal, hogy Németország szembefordul Európával. A külföldet az ön nevére való hivatkozással utasitok vissza. Külföldiekkel szemben tett nyilatkozatomban mindig rámutatok arra, hogy az összes eddigi német kormányokat igazi és őszinte békeszeretet töltötte el. Ha a mi mozgalmunkat mint békezavarót tüntetik föl és ez az ön nevének bevonásával történik, anélkül, hogy visszautasittatnék, a megfelelő módon személyesen fogom visszautasítani. Az alkotmányban biztosított választási propagandaszabadságot a legkiméletlenebbül elnyomják és a nemzeti szocialista pártot államellenes pártként tüntetik föl. Mi más ez, mint a porosz közigazgatás meg nem engedett sulyos befolyásolása!

Ezután Hitler durva támadást intéz Gröner miniszter ellen és arra utal, hogy a birodalmi elnök kivánsága volt a választási harc lovagias megvivás.

Kérem, birodalmi elnök ur – irja – önön a sor, hogy az elvekért folyó harcban állítsa helyre a lovagiasság szellemét!

A Hindenburg-pártok vasárnap nagy agitációt fejtettek ki. A kancellár helyettese, Dietrich pénzügyminiszter is fölszólalt a német állampárt egyik gyülésén és rámutatott arra, hogy a mostani nehézségek oka nem a kormányzati rendszerben, hanem a háboru elvesztésében van. Ezt pedig – mondotta a miniszter – meg nem történtté tenni nem lehet!

Inflációval, amelyet a kormány soha és semmi körülmények között nem fog megengedni, lehetne ugyan átmeneti könnyebbséget fölidézni, de ezt a német közgazdaság és a német hatalom teljes és végleges megsemmisitése követné.