A szív egészségtana , szívbajok

A szív egészségtana. Szívtágulás, szívelhájasodás, izomelfajulás - Szív és vese - Szívdiéta – A borókagyümölcs és a piros gyűszűvirág.

Találó, régi orvosi mondás, hogy mindenki olyan öreg, amilyen öreg a szíve. Hiszen minden szervünk, minden sejtünk, testünk legkisebb porcikája is a szívtől függ. A szív látja el őket vérrel, vagyis táplálékkal él mihelyt a fogamzás pillanatától egészen a halálig tartó nedvkeringés alábbhagy vagy megszűnik, a szervezet elgyengül és képtelen megfelelni azoknak a feladatoknak, amelyeket az élet elébe állít.

A szív páratlan gépezete megérdemelné, hogy gazdája nagyobb gondot fordítson rá, mint ahogyan általában szokásos. Nemcsak a szívbajos embernek kell ügyelnie a szívére, hanem az egészségesnek is; nem szabad a szívet kifárasztani, túlterhelni és különböző mérgekkel gyengíteni. Az óvatosság azért is ajánlatos, mert az egész világon azt mutatja az orvosi statisztika, hogy a háború óta a szívbetegségek gyakoribbá váltak és a szívgyengeség sok millió embert foszt meg attól a lehetőségétől, hogy végigélje az életét, mígnem a végelgyengülés elszunnyasztja.

Viszont azt sem szabad gondolni, hogy az az ember csekély szorongó érzést érez a szíve körül vagy néha szívdobogása van, akkor már biztos, hogy szervi szívbajban szenved. Míg ugyanis a szervi szívbajoknál többé-kevésbé durva bonctani elváltozások mutathatók ki a szíven, addig, úgynevezett szívidegességnél - amely az előbb említett tüneteknek oka lehet - csupán arról van szó, hogy a szív működését szabályozó idegek rendetlenül végzik munkájukat, de maga a szív egészséges.

Sok nikotin, alkohol, erős tea vagy kávé és morfium a legismertebb mérgek, amelyek ilyen állapotot előidézhetnek és ha huzamosabb ideig tart a dolog, a szervi szívbaj is fenyeget. Izgalmas lelki események, mint minden „ideges” tünetnél, itt is okai lehetnek a szív rendellenes munkájának.

Az előrehaladt szívgyengeség persze már nem csupán a mellkasban támadt rossz érzésben, hanem olyan tünetekben is megnyilvánul, amelyek nemcsak a beteg, hanem a megfigyelő számára is elárulják a baj mibenlétét. A beteg nehezen lélekzik, arcszíne sápadt vagy kékesbe játszó, ami különösen az orron, ajkon, fülön, kézen és lábon mutatkozik feltűnően. Az arc gyakran beesett és a nyak vérerei feltűnően megduzzadtak.

Akadozva beszél és reszelős köhögést hallat a beteg, aminek az az oka, hogy a megzavart vérkeringés hurutot okozott a tüdőben, amely az ugyanis fennálló légzési nehézséget még növeli. Feltűnő és aránylag korán észrevett tünet, hogy a láb megdagad és a test egyéb helyein is vizenyős, lágy tapintású daganat keletkezik, sőt a nagyobb testüregekben - mellkasüreg, hasüreg - literszámra gyűlik meg a nedv, amelyet beteg szív nem tud onnan kiszivattyuzni.

A szervi szívbaj legtipikusabb eset, az úgynevezett szívbillentyűk megbetegedése. A szív több kamrából áll és az egyes kamrákat csapószerűen záródó billentyűk választják el egymástól, nehogy a vér visszafollyon abba a szívszakaszba, ahonnan éppen jött. A billentyűk ugyanis csak egy irányban nyílnak és ennek köszönhető, hogy a vér mindég egy és ugyanabban az irányban áramlik.

Meg történhet már most, hogy baktériumok - vagyis a fertőző betegségeket okozó apró élőlények - kerülnek a véráramba és fennakadnak a billentyűkön. Rövidesen elszaporodnak gyulladást okoznak s a billent formája elváltozik. Immár nem zárja el pontosan az átjárást az szívkamrából másikba, a nyílás szűkebb vagy ellenkezőleg tágabb a kellettnél. Csakhamar mutatkozik ennek a következménye.

Ha szűk a nyílás, akkor folyik ki az egész vérmennyiség a szívből, ha pedig tág, akkor egy része visszafolyik, szívnek ebben a szakaszában tehát állandóan több folyadék van. mint kellene hogy legyen; ez a folyadék többlet nyomást gyakorol a szív izmos és előbb-utóbb kitágítja azt. Ez a szívtágulás egyik oka; a szív határai kitolódnak, amit orvos a mellkas kikopogtatásával vagy röntgenezéssel állapít meg.