Burkolt kormányválság fogadta Berlinben Papen kancellárt

Berlin, junius, 26.
Papen kancellár berlini tartózkodása 24 órával tovább tartott, mint tulajdonképen tervezeték. Eredetileg Papennek már szombat este el kellett volna hagynia a német fővárost, de csak vasárnap délután utazott vissza Lausanneba. Mióta Németország kancellárja, aki Lausenneban világtörténelmi fontosságu tanácskozásokat folytat, visszatért a német fővárosba, hogy a köztársasági elnökkel és minisztertársaival megbeszélje a további lépéseket, itt ugy látszik, hogy burkolt kormányválság fogadta.

Papennek már első külpolitikai ténykedéseinél be kellett látnia, de belpolitikai tekintetben is erre a meggyőződésre kellett jutnia, hogy rettenetes felelősséget vállalt magára, amikor a nemzeti szocialisták támogatásával vállalkozásával vállalkozott Németország sorának további intézkedésére. Papen Lausanneban természetesen egészen más atmoszférát talált, mint amilyen a berlini hadügyminiszteriumban s a szélsőjobboldali pártok klubjaiban uralkodik. Meg kell adni, Papen ügyesen beleilleszkedett ebbe az atmoszférába.

Rövid lausannei tartózkodása alatt elérte azt, hogy személye a külföld előtt sokkal jobb világításba került, mint az eredeti hirek alapján gondolták. Németországban a jobboldali pártok megdöbbenve látták, hogy Papen Lausanneban Brüning politikáját folytatja, sőt Brüning politikájánál sokkal továbbmenő engedményekre hajlandó Franciaországgal szemben. A 24 órás burkolt kormányválságot, amely vasárnap estére elsimult, tulajdonképen egy interju robbantotta ki, amelyet Papen a „Matin”-nek adott. A kancellár, a szélsőjobboldaliak véleménye szerint, tulságosan sok kapcsolatot keres és talál a francia körökkel, amihez valószinüleg hozzájárul kiterjedt francia rokonsága is. Különben Papen már kormányralépésekor sem tagadta, hogy a francia-német orientációnak a hive.

Igy történt, hogy most a kancellárnak, aki tulajdonképen csak referálni és tanácskozni jött Berlinbe, védekeznie kellett saját korábbi támogatóinak veszélyes támadásai ellen, amelyek olyan formát öltöttek, hogy szombaton este már Papen visszalépéséről beszéltek. Hogy ez nem történt meg, az tulajdonképen csak annak tudható be, hogy még a jobboldali pártok is belátták, hogy Németország a lausannei tárgyalások idején nem birna meg egy kormányválságot.

Bár Papen visszatér Lausanneba a tárgyalások folytatására, - ugy hirlik – hogy ott háttérbe fog szorulni az eddig rezerváltan viselkedő Naurath külügyminiszter mögött, aki állítólag nem helyesli Papen franciabarát és a franciáknak engedményeket kináló kijelentéseit. A kancellár eredetileg csak a külpolitikai kérdések megtárgyalására jött Berlinbe, de a belpolitikai helyzet annyira veszélyessé vált, hogy a külpolitikai kérdések előtt a belpolitika nagy problémáit, elsősorban a Bajorországgal és a többi délnémet országgal szemben követendő taktikát és eljárást beszélték meg.

Erre vonatkoztak Papennek Hindenburggal folytatott tárgyalásai, amelyek folyamán az a vélemény alakult ki, hogy bár a birodalmi kormánynak nem szabad visszarettennie az energikus lépésektől, a lausannei tárgyalások idején különösen el kell kerülni mindent, ami a birodalom békéjét megbonthatná. Ezért az előreláthatóan kedden vagy szerdán kiadandó kényszerrendelet lehetőleg ugy lesz megfogalmazva, hogy Bajorországnak s a többi déli államnak módot ad a birodalmi kormány intézkedéseinek elfogadására.

Ez a kényszerrendelet, értesülésünk szerint, a következő két pontot fogja tartalmazni:
a köztársasági elnök az egész birodalom területére megengedi a párthadseregek egyenruháit, de a rendőrségnek módot ad arra, hogy egyes kerületekre vagy rövid időre betiltsa az egyenruhaviselést abban az esetben, ha közvetlen veszély áll fönn.

A rendelet másik pontja a tüntető fölvonulásokra vonatkozik. A tüntetések a egész birodalom területére engedélyezi azzal a föltétellel, hogy előzetesen bejelentik a rendőrhatóságok megadják az engedélyt a fölvonulás megtartására.

Ezenkívül az egyes rendőrhatóságoknak joguk lesz ahhoz, hogy a fölvonulások és tüntetések rendezőinek bizonyos kikötéseket szabjanak. Nagyon valószinü, hogy ezt a rendeletet Held bajor miniszterelnök nem fogja elfogadni és mindent meg fog tenni, hogy a végrehajtásából eredhető végzetes következményeket elháritsa. Bajorország, mely eddig meg tudta akadályozni a többi délnémet állammal együtt, hogy az egyenruhákkal előidézett provokáció ugyanazt a véres hatást érje el, mely a birodalom többi részében megnyilvánult, hiszen tucatra megy az utcai harcok halottainak és sebesüljeinek száma, semmiesetre sem lesz hajlandó az ország békéjét és rendjét föláldozni a birodalmi kormány politikája érdekében, amelyet a nemzeti szocialistáknak tett ígéreteik kötnek. A keddi Notverordnung tehát a helyzetet nemhogy elsimitaná, de további bonyodalmakat fog teremteni, ami a bajorok harcképessége és elkeseredések következtében még beláthatatlan következményekkel járhat.

A Papen-kormány helyzete tehát sem külpolitikailag nem mondható rózsásnak, annál kevésbé, miután a nemzeti szocialisták, akik tulajdonképen a kormánynak hátvédjét biztosították, egyre jobban visszavonultak a Papen-kormány támogatásától, mert nem tartják eléggé agresszívnek és erélyesnek intézkedéseit. Ugy látszik, a julius 31-i választáson, ha ugyan a mai körülmények között a választásra egyáltalában sor kerül, a Papen-kormány minden párt támogatása nélkül fog indulni.

Berlin, junius 26.
A német nemzetiek birodalmi vezetőségének vasárnapi ülésén Hugenberg beszédet mondott:
A választási harc célja nacionalista többség megteremtésére. A nemzeti szocializmusból hiányzik a világos állami eszme, mert még nem foglalt állást a "köztársaság vagy monarchia" problémájával szemben, mig a német nemzetiek világos állami eszméjéhez hozzátartozik a szinvallás a monarchista államforma mellett.