Ebéd után a rádióban is beszélt a brit és a francia miniszterelnök
Páris, junius 12.
- Összejövetelünk kellemes volt - hangoztatta MacDonald - és semmiben sem maradt mögötte hozzáfüződő várakozásunknak. Remélem, hogy a párisi megbeszélések eredményesen mozdítják majd elő a küszöbön álló nemzetközi tanácskozásokat. Herriot sem volt sokkal bőbeszédűbb. A megbeszéléseket jóbarátok módjára folytattuk a lausannei és genfi értekezletek előkészítéséről – mondotta. - Lassan és türelmesen tárgyaltunk és állandóan szem előtt tartottuk azokat a nagy kötelezettségeket, amelyekkel országunknak és a világ valamennyi népének tartozunk. Igen nehéz időszakban vagyunk, amely munkát és hidegvért követel a felelős államférfiaktól. Ugy angol barátainkat, mint minket, az a fölfogás hat át és az a hő óhajunk, hogy a békét szolgáljuk. Ezt a célt követtük a mostani találkozásunkon is minden erőnkkel: őszinte odaadással igyekeztünk megkeresni azokat a megoldásokat, amelyek javára válhatnak ugy a két ország népének, mint az egész világnak.
Amikor megkérdezték Herriot-t, igy felelt:
- Magam sem tudom, ezt a soffőrök eszelték ki egymás között.. Nekünk csak az a fontos ebben a pillanatban, hogy levegőzzünk. Hogy merre és hogyan, az szinte mindegy…
- Egész Európának ez kell ma: levegő és napfény – tette hozzá nevetve MacDonald.
Párbajlavina Eckhardt Tibor körül
Az az affér, amely Eckhardt Tibor és Borbély-Maczky Emil borsodi főispán között a parlament folyosóján történt, a szombaton délelőtt megtartott párbajjal, ugy lásztik, nem záródott le.
Eckhardt ugyanis állítólag olyan kijelentéseket tett, amelyeket Borsod vármegye vezető tisztviselői és főszolgabirái magukra nézve sértőnek találtak. Ezek a tisztviselők elhatározták, hogy provokálják Eckhardt Tibort.
Mussolini a világválság okának a tulzó nacionalizmust, a vámfalakat és a felelőtlen plutokraták kizsákmányoló módszerét tartj
London, junius 19.
Mussolini cikket írt a „Sunday Express”-be, amely nagy bizalmatlanságot árul el a nemzetközi értekezletek sikere iránt. A versaillesi, locarnói, génuai és számos más értekezlet után – irja – a világ még mindig ugyanazokról a régi problémákról vitatkozik és még mindig ugyanazt a határozatlan és eredménytelen politikát folytatja.
Tulzó nacionalizmus, az államok magas vámfalakkal való elzáródása és a kapitalista rendszer degenerációja okozzák a háboruutáni nemzetközi politika sikertelenségét. Csak akkor, majd ha a világ meggyülöli ezeket az állapotokat, állhat be változás. Nagy nemzetközi konszernek a kis konkurrenciát elnyomják és óriási nyereségekre tesznek szert. A nagy konszerneket bizonyos állami fölügyelet alá kell helyezni és korlátozni a nemzetek életének gyakorolt tulságos befolyásukat. Az egyéni inicativát természetesen nem szabad elnyomni, sőt bizonyos esetekben még állami támogatásban is részesíteni kell.
A bizalmat csak ugy lehet ismét helyreállítani, ha minden nemzet tudatára jut annak, hogy minden baj oka az önzés, a spekuláció és néhány felelőtlen plutokrata kizsákmányolási módszerei, amelyek alatt szenvednek a dolgozók és takarékoskodók, akik valóban verejtékes munkával szerzik meg kenyerüket és minden államnak az oszlopai.
Új szabadságharcot a belső megszállás ellen követelt Zsilinszky Endre vasárnapi beszámolóján
Tarpa, június 26.
Vasárnap vitáz Bajcsy-Zsilinszky Endre beszámolót tartott, amelyre elkisérték Friedrich István, Andaházy-Kasnya Béla és Mojzes János képviselők. Útközben a városnaményi kerület hatalmas ellenzéki küldöttsége üdvözölte az autón átvonuló képviselőket, akik közül Friedrich István és Zsilinszky válaszoltak rövid beszéddel. Gulácson diadalkapu várta a menetet és itt Mojzes János és Andaházy-Kasnya Béla köszönték meg az üdvözlést.
Tarpa határán a község református lelkésze köszöntötte a képviselőket. Zsilinszky Endre beszámolójában a földteherrendezést, az adóreformot, a titkos választójogot és a telepítési akciót sürgette. Beszédét azzal végezte, hogy uj szabadságharcot hirdetet a belső megszállás ellen.
Ezután Friedrich István beszélt, aki az összes ellenzéki erők összefogását követelte.
Andaházy-Kasnya Béla és Mojzes János fölszólalása után kétszázterítékes közebéd következett, amelyen Friedrich mondott hosszabb beszédet:
- A gazdasági, politikai és szociális válságból csak ugy tudunk ki vergődni, ha a dolgozó tömegeket megszervezzük. Sajnos, ennek a megszervezésnek az utjában még mindig azok a kormányintézkedések állnak, amelyek Magyarországon a politikai életet lehetetlenné teszik.
Zsilinszky Endre azt a reményt fejezte ki, hogy az ellenzéki oldalon rövidesen egymásra fognak találni mindazok a politikusok, akik valódi demokráciát akarnak. Mojzes János üdvözölte a legöregebb tarpai lakost, aki a nagyülés alkalmával azt a zászlót lengette, amelyet II. Rákóczi Ferenctől kaptak a tarpaiak. Délután a politikusok átrándultak Csarodára, ahol ismét Zsilinszky mondott beszámolót és a többi képviselő is felszólalt.
A sziámi király hozzájárult az alkotmányos monarchiához
Londonból jelentik
A sziámi király jelenlegi tartozkodási helyéről Huahinból táviratot küldött a fővárosba, amelyben közli, hogy szívből hozzájárul az alkotmány megváltoztatásához és beleegyezik abba, hogy az abszolutisztikus monarchiát alkotmányos királysággá változtassák. A király továbbá közli, hogy más hosszabb idő óta fölismerte az alkotmány megváltoztatásának szükségességét. A lakosság nagy lelkesedéssel fogadta a király üzenetét.
