A függetlenségi Kossuth-párt megbizottakat választott a tárgyalásra. Junius 23-án délelőtt ezek a pártelnök, Kossuth Ferencz lakásán gyűltek össze. A bán a kitüzött időben megjelent.
Kossuth Ferencz kérdést intézett a bánhoz, hogy szabadelvű politikát akar-e követni, szándékozik-e a házszabályokat szigoritani, Széll Kálmán tisztességes kormányzási rendszerét akarja-e követni s szándékozik-e a képviselőházat föloszlatni? Végül, mivel a horvát kiegyezés ügyében gróf Khuen-Héderváry mint horvát bán a horvát érdekeket védelmezte, nem tartja-e magára nézve összeférhetetlennek, hogy mint miniszterelnök a horvát kiegyezés ügyében ezentul a magyar érdeknek legyen szószólója?
Ezekre a kérdésekre gróf Khuen-Héderváry kijelentései oly megnyugtatók voltak, hogy ellenvetés nem hangzott föl ellenük. A póttartalékosok behivását azonban követelte a szükséges létszám kiegészitésére. A párt mérsékelt elemeihez tartozó Justh Gyula, Komjáthy Béla a hadsereget illető nemzeti követelményekről azt mondta: Ha a kormány nemzeti engedmény nélkül csak egy szál katonával is föl akarja emelni a létszámot, az ellen továbbra is a most megindult engesztelhetetlen harczot fogják vivni. Végül abban történt megállapodás, hogy a bán a hallott előterjesztésekről gondolkozni fog és tudatni fogja Kossuth Ferenczczel, hogy engedhet-e álláspontjából valami tekintetben.
A függetlenségi párt határozata. Kossuth Ferencz elnök junius 24-ikén este ismertette a bánnal délelőtt folytatott tanácskozás részleteit. A párt mindig az ujonczok számának fölemelése ellen küzdött. A bán az erre vonatkozó javaslatot leveszi a napirendről. Ez tehát a párt diadala. Valamennyien óhajtottak volna nemzeti vivmányokat, az ez iránt való küzdelmet a párt nem adta fel, mert őszszel a törvényhozás elé kerül a véderő törvény módositása mely alkalommal nem lankadó buzgalommal meginditják ujból a harczot.
