Napi 300 vagón a főváros szénszükséglete

A szénárak legutóbbi hatósági ármegállapításával kapcsolatban különböző kritikák hangzottak el. Kifogásolták, hogy a kormány nem csökkentette a bányaárakat, hanem csupán a közvetítők költségeit és haszonkulcsát nyirbálta meg.

Ha a tavalyi eladási árakat nézzük,
tényleg nem konstatálhatunk nagyobb ármérséklést, nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy tavaly a nagykereskedők komoly mennyiségű szén és brikett tárolására vállalkoztak és ezeket a mennyiségeket később, mikor kartelüket feloszlatták és látták, hogy a tél enyhe, még veszteséggel is igyekeztek eladni.

Idén a fővárosban nincsenek nagyobb tárolt készletek,
a kereskedők ugyanis nagyobb mérvű árleszállítást vártak és a hamar porló magyar szén hosszabb ideig csak veszteséggel tárolható, a brikett pedig beszárad.

A szakemberek mégsem tartanak attól,
hogy az idén tüzelőínség lehet és pedig azért, mert az elmult évek házi szénszükségletének egy részét fával pótolja a közönség.

Rohamosan terjed nálunk a fafűtés,
ami kényelmesebb, tisztább és a mostani faárak mellett, nem is aránytalanul drágább. Nem veszélyes konkurrens a koksz. Tavaly külföldről 8000 vagón kokszot importáltunk, idén mindössze 3000 vagón behozatala van tervbe véve, de ebből eddig csak 1500 vagón van lekötve. A gázgyárnak sincsenek nagy készletei, sőt óbudai gyárából már csak napi termelésének arányában tud eladni.

Fejlődés várható viszont a brikettfogyasztás tekintetében.
A Salgó által üzembe helyezett igen modern dorogi gyár jó minőségű és nagymennyiségű brikettet állít elő. A tatai, salgótarjáni, pécsi és nagybátonyi gyárak brikett-termelése összesen megközelíti azt a napi 300 vagónt, amelyre szakemberek Budapest házi tüzelési szükségletét teszik a téli hónapokra. Mivel pedig e brikettgyárak jórésze közel van Budapesthez, a felszállítás körül sem valószínű, hogy hosszabb és kellemetlen fennakadások fordulhassanak elő.