30 órás kihallgatás után kiderült a három bankár ártatlansága

Grosz Imrét, Mende Lászlót és Reitter Miklóst vasárnap délután, 30 órás kihallgatás után elengedték a lipotkőrúti valuta rendőrségről. Az ügyészségen kiderült a három bankár ártatlansága.

Vasárnap kora reggeltől késő délutánig folytak a kihallgatások az ügyészség és rendőrség Lipót kőrúti valutanyomozó osztályán annak a három ismert pesti bankárnak az ügyében, akiket a letartóztatott Müller Vilmos ügyeivel kapcsolatban állított elő szombaton délben a Turánszky-detektívcsoport.

Grosz Imre, Mende László és Ritter Miklós előállítása néhány-óra alatt valóságos
pesti szenzációvá nőtt, mert a három bankárt mindenütt ismerték, ahol a pesti pénzvilág és művésztársadalom tagjai megszoktak fordulni.

Grosz Imrével szemben egy konkrét ügy kapcsán az a gyanú merült fel, hogy a bankár egy barátjától 20000 pengős takarékbetétkönyvet vett át azzal a rendeltetéssel, hogy a betétként szereplőősszegben idegen valutát vásároljon. Szombatra virradó éjjel detektívek jelentek meg Grosz Imre irodájában, átvizsgálták az összes könyveket és iratokat és elkérték a bankártól a 20.0000 pengős betétkönyvet is, amely miatt a nyomozást elrendelték.

A bankár a betétkönyvet nyomban a rendőrség rendelkezésére bocsátotta,
de kijelentette, hogy esze ágában sem volt az őszszeget valutavásárlásra fordítani, hanem a betétkönyvet csak mint bizalmi személy őrizte és a 20.000 pengő tudomása szerint, aranyvásárlás céljaira szolgált volna. A detektívek az irodai könyvvizsgálat után Grosz Imre lakására is elmentek és magukhoz vették az íróasztalában talált iratokat. A házkutatás alkalmával egy fiókból két csekk került elő. Mindegyik csekk száz-száz dollárról volt kiállítva és egy külföldi bankra szólott. A detektívek ezeket a csekkeket is magukkal vitték, mert felmerült az a gyanú, hogy Grosz Imre a dollárcsekkekkel külföldi kötelezettségeinek akart eleget tenni. Szombaton délben kezdték meg az ügyészség Lipót körúti valutaosztályán Grosz Imre kihallgatását a csekk ügyében és csak itt derült ki, hogy a két csekk még 1931-ből volt keltezve és rajta volt a külföldi bank megjegyzése:
A kibocsátó ismeretlen, nálunk folyószámlája nincs.

A bankár elmondotta, hogy ezeket a csekkeket még két évvel ezelőtt, jóval a devizakorlátozó rendelkezések kibocsátása előtt vette át egyik üzletfelétől, a csekkeket azonban az a svájci bank, amelynél bemutatták őket, mint beválthatatlanokat küldte vissza és a két rossz csekk azóta hevert mint eltakarítatlan irattári lom az egyik íróasztal mélyén. A csekkek ügyének tisztázása után a detektívek sorra vették a bankár összes külföldi vonatkozó ügyeit és mindegyikről részletes jegyzőkönyvet vettek fel Orosz Imrével. Szombaton egész délután folyt az izgalmas kikérdezés és ekkor Kotsis ügyészségi alelnök, a valutaügyekben nyomozó kirendeltség vezetője úgy intézkedett, hogy a bankár mindaddig nem távozhatik el az ügyészségről, amíg ügyében végleges döntés nem történik. S ezért elrendelte, hogy Grosz Imrét, a bank Neuwelt nevű szolgájával szállítsák át a Markó uccai fogházba.


Grosz kihallgatása alatt, a szomszédos szobákban a Mende László és társa bankház két főnőkét, Mende Lászlót és Ritter Miklóst hallgatták ki a Turánszky csoport detektívjei. Mendével és Reitterrel szemben szintén az a gyanú merült fel, hogy egyes üzletekben nem tartották be a devizarendelkezések szabályát. A rendőrség feltevése szerint a Mende bankház külföldről fixkamatozású magyar értékpapírokat kapott és ezek értékesítéséből befolyt összeget a külföldi megbízók által megjelölt magyar személyek kezéhez fizette le, holott a devizarendelkezések értelmében a lefizetésnek az illető külföldiek ú. n. zárolt belföldi pengőszámlája javára kellett volna történnie.

Mende és Reitter kihallgatásuk alkalmával részletesen ismertették egész üzleti működésüket és a kötvényeladások magyarázatául azt adták elő, hogy a külföldről küldött értékpapírok nem külföldi pénznemre, hanem pengőre szóltak és ezeket az értékpapírokat a külföldi tulajdonosok magyarországi hozzátartozóik vagy hitelezőik számára küldték, a bankház pedig csupán az e adásnál működött közre.

A két bankár előadásának az volt a lényege, hogy meggyőződésük szerint egyetlen esetben sem történt más, mint hogyha valaki külföldről pengőt küldött volna Magyarországra, amit a devizarendelkezések természetesen nem tiltanak. Minthogy egész sor ügyre nézve kértek a két bankártól felvilágosítást, Mende és Reiter kihallgatása sem fejeződött be szombaton este, hanem
a kihallgatása befejezéséig őket is átkísérték az ügyészség Markói uccai fogházába.
Vasárnap reggel Kotsis ügyészségi alelnök vezetésével újra megjelentek a Lipót körúti helyiségben az ügyészség és rendőrség valutacsoportjának tagjai és folytatták a három bankár kihallgatását. Grosz Mende és Reiter ügyvédei óráról-órára megjelentek a valutarendőrségen, a nyomozás állásáról azonban ők sem kaptak közelebbi felvilágosításokat, hanem azzal a válasszal kellett beérniök, hogy döntés valószínűleg a vasárnap délutáni órákban várható.

A három bankár családja egész vasárnap otthon várta, hogy az ügy szereplőit mikor bocsájtja el az ügyészség.

Munkatársunk telefonon beszélt vasárnap délután Mende László feleségével.
Mi egészen nyugodtak vagyunk – mondotta Mende Lászlóné – tudjuk, hogy sem a férjem, sem a társa nem követelt el semmiféle bűncselekményt, szinte a túlzásba menően ügyelt mindig arra, hogy a törvény rendelkezéseinkre mindenáron eleget tegyen és ez az ügy sem végződhetik másképp, mint az ő szerepének teljes tisztázásával.

Grosz Imre barátai már kora délutáni óráktól kezdve egy Lipót körúti kávéház asztalánál ülve várták a valutakirendeltségről kiszivárgó híreket. Délután hat órakor egyik ügyvédje társaságában futva, az izgalomtól remegve lépett be a kávéházba Grosz Imre. A barátai rögtön körülvették, de Grosz arra kérte őket, hogy előbb hívják fel a feleségét, akivel negyedóra hosszat beszélt.

Mende és Reitter ügyében ekkor még nem volt döntés. Csak egy órával később jutott nyilvánosságra, hogy Kotsis ügyészségi alelnök, aki a detektívek jegyzőkönyveinek lezárása után vasárnap délután személyesen is kihallgatta mind a három bankárt, kevéssel Grosz Imre elbocsátása után intézkedett, hogy Mende Lászlót és Reitter Miklóst is engedjék el az ügyészségről.

Mende és Reitter előbb a Markó uccába mentek vissza, hogy magunkhoz vegyék otthagyott ruhadarabjaikat, azután autón siettek haza, Mende a feleségéhez, Reitter az édesanyjához.

- Kotsis alelnök úr az egész idő alatt végtelenül barátságos volt hozzánk – mondotta Mende László hazaérkezése után munkatársunknak. - Én azt hiszem az egész ügynek valami félreértés volt a mélyén és két-három nap múlva már csak úgy fogunk rá emlékezni, mint egy rossz álomra.