Roosevelt

Belül tiszta tekintet, sugárzó szem, élesen metszett arc, szabadon lendülő homlok, keménymetszésű száj, övön alul szánalmas roncs, hatalmas férfitest rokkant maradéka, béna lábakon siralmasan csoszogó kísérteties árnyék. Derékban kettétört dalia az amerikai Unió elnöke, akinek idegrendszere maradék nélkül megőrizte a férfitest hősies emlékeit, de teste és halott terhe a szárnyaló akaratnak.

Az egyéniség e kettéhasadása, a lélek s test soha össze nem forradó tragikus kettőssége lehet a forrása a rejtélyes bizonytalanságnak, amely az elnök cikázó, kapkodó a magának s másoknak szakadatlanul ellentmondó elhatározásaiból és döntéseiből a világon elárad.

Roosevelt hivatta össze az angol miniszterelnökökkel a világgazdasági konferenciát, amelyre három héttel összeülése után halálos csapást mért. Az elnök követelte a világ vezető valutáinak stabilitását, amelyet általános megdöbbentésre ridegen megtagadott. Az elnök kívánta a világ pénzügyi nagyhatalmasságainak összefogását, amelyet fennhéjázó s rideg üzenetével meghiúsított, „Sans commentaires-kommentár nélkül” felírással közlik a francia lapok az amerikai köztársaság elnökének korábbi kijelentéseit és üzeneteit.

A belső ellentmondás és meghasonlás olyan nyilvánvaló ez írásokban és szavakban, amely minden kommentárt feleslegessé tesz. Az európai fegyelmezettebb, hűvösebb és józanabb agyú emberiség a fejéhez kap s úgy kérdezi: Mi ez? Ki ez az elnök, aki meghazudtolja saját államtitkárát, legbensőbb tanácsadóit s végül önmagát, minden szemrebbenés nélkül, hogy a következő 24 órában saját tettének következményeitől megrettenve, félénken és zavartan meghátráljon? Vajjon nem volna e- helyesebb, a „brains trust”, az agyvelők trustje helyett idegorvosok testületét kirendelni az elnök vezetésére és ellenőrzésére?

Vajjon nem az ideggyógyászatban jól ismert „túlkompenzálás” riasztó esetével állunk szemben, vajjon e testben kettétört férfi lelkében nincs-e gyógyíthatatlan törés, amely megdöbbentő és érthetetlen túlzásokra ragadja csak azért, hogy a világnak, de főleg önmagának bebizonyítsa, hogy a rokkant dalia még ma is kihívó mozdulattal kesztyűt mert vágni a világ szemébe.