Láthatatlan halálsugarak közt élünk!

A nap halálsugarai? Ugy-e furcsán hangzik? Bolygónk jótékony védőszentje a nap, melynek fénye nélkül lehetetlen lenne emberi élet, mely nélkül a növények nem tudnak fejlődni - nemcsak az élet, hanem a halál forrása is lehet? Ez a nagyszerű csillag, melynek évszázezredeken át kisugárzott melege - szénné átalakulva gyárainkat hajtja, melynek melege nélkül földünk fagyhalált szenvedne - halálthozó sugarakat is bocsát ki magából?

Amikor Hesz osztrák fizikus a titokzatos rövidhullámú sugárzásokat felfedezte, melyeknek romboló ereje és keménysége a rádium sugaraival vetekedik, megindult a tudósok között a vetélkedés e sugarak titkának leleplezésére. És íme, azt tapasztalták, hogy ezek a romboló sugarak sokkal nagyobb mennyiségben vannak jelen a hegytetőkön, mint a völgyekben, áthatolnak az ólmon s átütik a gleccserek vastag jégpáncélját is.

Ezek a sugarak - az úgynevezett világűri sugarak - elpusztítanának minden életet a földön - ha a levegő hatalmas árnyékoló rács gyanánt nem szolgálna. A levegő, ez a hatalmas, láthatatlan védőpajzs óv meg bennünket a világűr romboló sugaraitól. Dehát honnan jönnek ezek a halálsugarak? Talán a napból? Nem. A nap ezeknek a halálsugaraknak csak egy elenyészően kis részét szórja felénk. A nagyobb rész a világűrből zuhog földünkre s még Piccard kísérletei sem tudták megtalálni a láthatatlan halálsugarak küldőjét.

Láthatatlan halálsugarak között élünk és mégsem történik semmi bajunk, mert a levegő nagyszerű védőpajzsa óv bennünket tőlük s elnyeli őket. Hanem a napnak vannak külön halálsugarai, melyeket hatalmas mennyiségben zúdít földünkre. Ezek a sugarak nem titokzatosak, mindenki ismeri őket, ezek az úgynevezett ibolyántúli sugarak. Csak kevesen tudják azonban, hogy vannak olyan rövidhullámú ibolyántúli sugarak, melyek már valódi halálsugaraknak bizonyultak.

Az amerikai Smithsonlan intézet folytatott érdekes kísérleteket e halálsugarakkal. S milyen különös lényeket használtak ezekhez a kísérletekhez? Bacillusokat! Kitették őket az egészen rövidhullámú, ibolyántúli sugarak hatásának s kiderült, hogy ez a sugár rövid idő alatt megöli a bacillusokat! Próbálkoztak algákkal és más egysejtűekkel, az eredmény: halál!

Hát ezeket csak nem lehet halálsugaraknak nevezni? - kérdezi csodálkozva az olvasó. - Hiszen elpusztítják a bacillusokat! Éppen ellenkezőleg: életsugarak ezek! Nos, a dolog nem olyan egyszerű. Képzeljük el, hogy a föld teljes mértékben ki lenne téve ezeknek az ultrasugaraknak, melyek a zöld algát pár óra alatt elpusztítják. Képzeljünk el egy ringó búzatáblát, melyre három napon keresztül zuhognának a halálsugarak.

A föld egész növényzete pár nap alatt elpusztulna, ha a nap gonosz láthatatlan sugarai elérkezhetnének földünkre. S az ember éhenhalna, sőt „sugárhalált” halna! Minél rövidebb ezeknek az ultraviolet sugaraknak hullámhossza, annál biztosabb és gyorsabb halált jelentenek minden élőlényre. Nemcsak hogy a növényvilág pusztulna el s mi éhenhalnánk, hanem egy más veszély is fenyegetne: rövid idő alatt megsülne az egész emberiség a halálsugarak hatására.

Egy szerencse: a levegő ebben az esetben is a leghatalmasabb védőernyőnek bizonyul. Egészen egyszerűen nem engedi át a túlságosan rövid hullámú ultraviolett-sugarakat s ilyen módon a levegő végtelen kék burája egyúttal védőtakarója is földünknek. Hanem mégis fantasztikus képet nyújt a jövő. Mi lesz, ha ezeket az ultrasugarakat kormányozni tudja majd az ember?

Az első időben bacillusra fogunk majd vadászni ezekkel a halálsugarakkal. Kiadják, mondjuk, majd a rendeletet, hogy egy meghatározott napon mindenki zárkózzék ólomfalu szobájába, mert a Köztisztasági Hivatal sugáröntöző kocsijait ráereszti a város levegőjének elszaporodott bacillusaira. A patkánynap mintájára rendeznek majd egy bacillusnapot. Lesznek majd gyorsanölő sugárpasztillák. S pár óra alatt tiszta lesz a város levegője a bacillusoktól.

S aztán egy szép napon majd nemcsak a bacillus, hanem az emberek ellen is felhasználják a kormányozható halálsugarat, melynek titkát a naptól leste el az ember. A napsugarakkal vívott háború csak egy napig tart majd. S ez a nap lesz a legborzalmasabb napja az emberiségnek.