A Generoso-hegy csodás titka

Peking táján szédült iramban dübörög a harc, Amerikában elkeseredett élet-halálharcot vív az állam a bankokkal, Németországban minden a fejetetején áll, szóval, nincs talpalattnyi hely a világon, ahol nyugalom honolna, ígyhát alig-alig tűnik fel az a rövidke távirat, ami a Generoso-hegy csodái titkáról lebbenti fel legalább részben a fátylat.

Mit mond ez a szerény távirat? Csak annyit, hogy a napokban a Generoso hegyén felállított laboratóriumban sikerült 20 millió voltos áramot előállítani. Hát aztán?!.... - kérdezheti a nagyközönség. Ugy hozzászoktunk már a nagy számokhoz, hogy 20 millió fel sem tűnik. Ezzel az áramcsodával azonban másként állunk.

Ha nyugodtabb időket élnénk, erről a 20 millió voltról oldalakat kellene írni és írnának is a napilapok. Ez a 20 millió volt az emberiség történelmének egy új fejezetét nyitja meg. Tizennégy esztendős elképesztően nagyarányú kutatás után sikerült a lehetetlen s hogy abból milyen új csodákat sajtol majd ki a tudomány, azt azonnal megértjük, ha nyomon követjük az alábbi regényes útleírást, ami a technika rejtelmes dzsungelébe visz.

Mintegy hat esztendővel ezelőtt a Generoso-hegyen laboratóriumot építettek fel, aminek az volt a célja, hogy a légkör elektromosságát felhasználja az anyagvizsgálatra. Tudjuk, hogy minden anyag apró kis részecskékből tevődik össze. Ezeket az apróságokat atómoknak nevezték azelőtt, újabban pedig rájöttek arra, hogy ezek az atómok is további részecskékből tevődnek össze.

Ezeket a részecskéket szerettek volna széjjelszedni, mert ha ez sikerül, szédületes erők szabadulnak fel s ezenfelül megoldódik az emberi kutatás legősibb törekvése: az anyag mesterséges átalakítása. Könnyen érthető formában kifejezve ez azt jelentené, hogy teljesül az alkimisták régi vágya: az aranycsinálás. Sikerül a szén, az egyre fogyó szén és minden más erőforrás helyettesítése, hiszen egyetlen rézkrajcárban rejlő kötött erő százötven vagón porosz szén energiájával egyenlő.

Ahhoz, hogy ez a „széjjelszedés”, tudományosabban: atómroncsolás sikerülhessen, óriási elektromos erő szükséges. Az előzetes számítások szerint 20 -30 millió voltos áram. A mesterségesen, laboratóriumban gépekkel elő állított áram feszültsége „mindössze” 2 millió voltig sikerült. Ezt fokozni már nem nagyon lehetett. Mi legyen hát? Hagyják abba a kutatást? Szó sincs róla.

Lange és Brasch tudósok azt mondották, hogy ha a földön nem sikerült előállítani a szükséges áramot, majd kiszedik a levegőből. Van ott elég villamosság. Ott vannak a villámok. Az évszakoktól és a helytől függően méterenként emelkedve a magasba 400 voltos különbségek is vannak. Ha meg zivataros az idő, méterenként 400.000 is könnyen adódik. Csak éppen le kell vezetni. És most kezdődött el a gigantikus harc: csapot ütni a háborgó égbe és a tudomány szolgálatába kényszeríteni - ahogy mondják - a mennydörgős ménkőt.

A Generoso-hegy két sziklacsúcsa között kifeszítettek egy antennát. Pontosan 700 méter hosszú volt. Külön, évekig tartó harc árán megtalálták a módját, hogy ezt az antennát hogyan szigeteljék el a szikláktól. Amíg gyenge volt a szigetelés, addig az áram a sziklák felé futott.

Amikor végre sikerült a helyes módszert megtalálni, elérték, hogy a zivatar elektromos fessültsége arra folyt le, amerre a kutatók akarták. Óriási szikrák alakjában történt ez. Húsz méteres szikrák, valódi villámok mennydörögtek az előkészített úton. A szikrák útjába kellett azután állítani azokat az atomokat, amelyeket széjjel akartak roncsolni.

1930-ban már nyolcmilliós áramot fogtak ki a levegőből. 1931-ben 14 millióra emelték, de még mindig kevés volt. Végre most elérték a 20 milliós határt. Hogy mi történt az atómroncsolással, azt természetesen a legsűrűbb homály fedi. Ezek még olyan részletek, amiket nyilvánosságra hozni nem lehetett. Az előállított energia óriási ereje azonban minden képzeletet felülmul s ezzel már valóban kikényszerítik a természet legnagyobb titkának megfejtését.

A 20 milliós áram felhasználható atómroncsoló erejére jellemző, hogy az 400 kilogram rádium sugárzásával egyenértékű. 400 kilogram rádium! Amikor az egész földön együttvéve az összes rádiumkészlet 45 deka!

A Generoso-hegy sziklás csúcsai között tehát megszületett a legfrissebb és legnagyobb csoda. S ebben a pillanatban már azon törhetjük a fejünket, hogy nincs-e valami sajátságos végzetszerűség abban, hogy az aranycsinálás misztikus kapui tárulnak fel a tudomány előtt akkor, amikor az arany kérdés jóformán az egész világ pénzgazdaságát megbolondította.

A tudomány dicséretére legyen mondva: nem az aranycsinálás izgatja a Generoso-hegyének tudósait. Sokkal nagyobb cél lebeg a szemük előtt: az erőcsinálás. A föld fáradt szén- és olajtelepei helyett kell más erőforrás után kutatni s ha ezt megtalálják, nagyobb kincset találnak meg minden aranynál.