Az északi fény rejtélye

A nagy természet ezer titka közül kevés izgatta annyira az emberi képzeletet, mint a sarki fény. Bizonyára mindenki hallott, vagy olvasott erről a csodálatos fényjelenségről, mely pompás színjátékot varázsol a sarkvidékek fagyos éjszakájába. Talán még fényképeket is látott róla.

De minden emberi szó, minden költői leírás, a legjobban sikerült fotográfia is csak gyarló próbálkozás az északi fény tündéri látványának érzékeltetésére. Azt elképzelni se tudja, aki még nem látta. Sötét, hideg éj borul a gleccserekkel, hómezőkkel fedett tájra.

Sokszáz kilométeres körben, ameddig a szem ellát, csupa, hó és jég mindenütt. Semmi sem zavarja a nagy némaságot, csak a csillagok gyémántszemei húnyorgatnak odafenn, a mérhetetlen égboltozaton. És egyszerre csak...

Ragyogó sárgásfehér ív kezd előbb halványan, majd mind élénkebben kirajzolódni a horizonton. Nő, szélesbül, terebélyesedik, bontakozik, mintha gigászi fátylai bontaná odakünn, a világűrben, valami túlvilági lény. Néha magasan, a zenit közelében jelenik meg, lassan kiformálódva az éjszaka sötét hátteréből, mint a spiritiszták asztrálszelleme.

Aztán erősbödni, színesedni kezd a roppant fényjáték s a legkülönbözőbb alakokat ölti. Egyszer nagy, színes felhő. Majd roppant drapériafüggöny, mely olyan, káprázatos redőkben omlik alá, mint valami óriási színpadon. Hellyel-közzel meg-megmozdul, alakját, változtatja, mint az igazi függöny, mikor suhogtatja a szél.

Máskor meg szellőben lobogó angyalhaj, mely átszövi az égboltozatot, vagy pedig színes lángdárdák serege, melyek úgy villannak elő a láthatár alól, mintha napsugarak lennének. Sohasem ugyanaz, mindig más és más, színek és alakok tobzódó orgiája: ez az északi fény.

Az ember már régóta próbálta magyarázni ezt a fejedelmi szépségű természeti tüneményt. A régiek persze, mint mindenben, ebben a természetfeletti hatalmak játékát látták. Ráfogták, hogy háborút, elemi csapásokat, dögvészt jósol, vagyis az északi fény ugyanolyan rossz hírbe került, mini az üstökösök.

De a természetet józan értelemmel kutató tudósok sem tudtuk sokkal bölcsebb magyarázatokat kieszelni. A XIII. században még az a hit járta, hogy a lenyugodott nap fényének visszatükröződése idézi elő, majd úgy képzelték, hogy a világot irtózatos tűztenger özönli körül s annak rőt visszfénye verődik vissza a sötét sarkvidéki éjszakában.

De nem volt sokkal értelmesebb az a magyarázat sem, hogy a sarkvidék jege nappal magába gyűjti a nap fényét s éjjel, mikor a nap már leáldozott, a felhők felé löveti. Ettől fényesedik-tüzesedik ki az ég alja. Az északi fény eszerint nem más, mint nappal konzervált és éjjel kisugárzott napfény.

Csak a legújabb időben sikerült némileg világosságot deríteni az északi fény rejtélyére. Való igaz, hogy ezt a tündéri fényt a nap lobbantja fel a föld egén. De egész másképpen, mint ahogy a régiek elképzelték. A nap izzó tűzgolyója állandóan parányi villanyos testecskék miriárdjait, elektronokat szór a világűrbe, hatalmas rajokban mindenfelé szerteszóródnak a légüres térben.

Ugyanez történik kicsinyben minden rádiólámpa belsejében, ahol szintén apró villamos részecskék szakadnak le a lámpa izzó fonaláról és tovarepülnek az üvegbúra légüres belsejében. A föld az elektronok egy részét magához vonzza, úgyhogy a légkör legfelsőbb, ritka rétegei valóságos villamos pergőtűz alá kerülnek. A pergőtűz következtében az ott lévő ritka gázok elkezdenek világítani s ez idézi elő aztán az északi fényt.

Persze ez csak elmélet s az elmélet egymagában édeskeveset ér, ha nincsen gyakorlatilag bebizonyítva. A fizikusoknak azonban sikerült laboratóriumokban mesterséges úton olyan fényjelenségeket előidézni, melyek megtévesztőén hasonlítanak az északi fényhez.

Kicsinyben, egy kis üvegedénybe zárva, ugyanaz a fényjáték tündökölt a laboratóriumi asztalon; mint odafenn, az ég mérhetetlenségében. Pontos mérésekkel kimutatták, hogy a sarki fénytünemények a légkör legmagasabb régióban, méter magasságban jönnek létre, a nap villamos erőinek hatására.

Az északi fényre vonatkozó kutatások még nincsenek befejezve. Egy német mérnök, dr. Kreiselsheimer, a nyáron expedíciót szervez, hogy a képünkön látható berendezéssel megmérje és, tanulmányozza az északi fény világítóerejét.

Ezekből a mérésekből sok fontos adatot akar szerezni az északi fény természetéről s igazi mivoltáról s ezek alapján remélhetjük, hogy végképp megoldódik az északi fény rejtélye.