A helyes hajápolás

Több mint kétezer esztendővel ezelőtt, amikor a rómaiak Karthágó várait ostromolták és elkeseredett urai harcban egyik házat a másik után elfoglalva nyomultak előre, nemcsak a férfiak, hanem a nők is résztvettek az ókor egykori büszke kereskedelmi és kultúrális központjának halálra szánt védelmében. Még hajfonataikat is levágták és köteleket fontak belőlük a nyíl- és követő hadigépek számára.

Sokan bizonyára csak mesének tekintik azt az egykori feljegyzést. Hogyan lenne a „gyenge női hajnak” elegendő ereje ahhoz, hogy mázsás súlyokat emeljen és az ostromlók faltörő kosainak ellenálljon?! Pedig a valóságban csakugyan úgy van, hogy a gyengének látszó emberi haj igen jelentékeny súlyok hordására képes. Egyetlen hajszál alig hír el ugyan többet 200 gram-nál (ami egyébként szintén nem mondható nagyon kevésnek), de egy-egy férfi vagy nő összhajzata nem kevesebb, mint 3000 kiló megterhelést viselhet el anélkül, hogy belészakadna.

Normális körülmények között a haj szerepe természetesen mégsem a teherhordás. A hajszálaknak és a bőr szőrszálainak összessége - védőkészülék, amely a testet a külső hőmérséklet ingadozásaival szemben védi. Már maga a szaru tartalmú hajszál is rossz hővezető, de az igazi védelmet az a levegőréteg nyujtja, amely a szőrszálak között megreked és ily módon az egész szervezetet egyenletes meleget tartó, szigetelő réteggel veszi körül.

Amit mi hajszálnak szoktunk nevezni, az a hajnak csupán egyik darabja; a haj másik része nem látható: a bőr alatt fekszik és hajtő vagy hajgyökér a neve. Minden hajgyökér alatt apró izom húzódik el. Az ember ősi fejlődése szempontjából nagyon tanulságos ezeknek az apró hajtőizmoknak a működése. Az állatoknál ma is jól meg lehet figyelni, hogy ha ellenséggel kerülnek szembe, akkor a legkülönbözőbb módokon igyekeznek ellenségüket megijeszteni. Ezeknek egyike, hogy az áltat felborzolja a szőrét vagy a tollazatát és így ijesztgeti a másikat. A szőrszálak felállítása a most emlegetett apró izmok segítségével történik.

Az összehúzódó izmok ugyanekkor nemcsak a hajszálakat állítják fel, hanem a bőrt magát is apró redőkbe szedik, amire viszont azt szoktuk mondani, hogy „libabőrös lesz a bőre”. A bőrizmok összehúzódásai, amelyek a hajszálakat felállítják és a libabőrt előidézik, kétféle behatásra jönnek létre: hidegre és erős lelki izgalmakra. Ez a magyarázata annak, hogy az ijedős embernek, ha valami borzasztót hall vagy lát, „hideg fut végig a hátán”.

A hideg hatására bekövetkező összehúzódásoknak a jelentősége az ember számáru sem veszett el egészen. A bőrizmok munkája ugyanis megint csak megvédi az embert a hideg ellen. Először is a felállított hajszálak között több levegő fér el, úgyhogy ilyenkor vastagabb izoláló levegőréteg veszi körül védőleg a testet. Másodszor, amint azt tapasztalatból mindenki jól tudja, minden izommunka hőfejlesztéssel, felmelegedéssel jár és bármilyen aprók is a bőrnek ezek az izmai, mégis - minthogy az egész testfelszínt beborítják - számbavehető módon emelik a test hőmérsékletét akkor, ha a külső hidegnek engedve összehúzódnak.

A haj színe attól függ, hogy milyen festékanyag rakodik te a halszál legkülső rétege, úgynevezett kéregállománya alatt. Ha semmi festék nem lenne ott, akkor a haj színe fakósárgás volna. Ha pedig a festék számára fenntartott helyet levegő foglalja el, akkor a haj színei fehér lesz = ősz haj. Állítólag nagy lelki megrázkódások esetében ez akár egyik óráról a másikra is bekövetkezhet, aminek aztán a hirtelen őszülés a következménye. Sok orvos azonban kétségbevonja, hogy ilyesmi előfordul.

A fejbőr hajszálainak száma igen különböző tényezőktől függ, így pl. éppen a haj színétől is. Kiszámították, hogy a vöröshajúaknak átlagban 30.000, a feketéknek pedig 100.000 hajszáluk van a fejükön. A hajszálak jellegzetes csoportokban helyezkednek el a bőrön. Rendszerint ketten-hárman alkotnak egy csoportot. A csoportok állása, egymástól való távolsága és az egy csoportba tartozó hajszálak száma különböző emberfajok szerint más és más. Hasonlóképpen eltérő a hajszálak hossza is. A busmann-néger haja sosem nő hosszabbra 3 centiméternél; az Indián haja három méterre is megnő.

Azt is megállapították, hogy milyen sebesen nő a haj. A fehér ember haja körülbelül 1 hónap alatt nő 1 centimétert. Miközben harmincszor kel fel és nyugszik le a nap, minden egyes hajszálunk 1 centiméterrel lesz hosszabb. Hogy milyen életerős része a szervezetnek a haj, azt akkor látjuk jól, ha gondolatban az összes hajszálakat egyetlen hajszállá egyesítve képzeljük. Ez az egyetlen szál hajunk már 40 perc leforgása alatt 1 métert nőne, 24 óra alatt pedig 30 métert. Még a halál beállta után is tovább nő a haj egy ideig.

Egy-egy hajszál élettartalma aránylag rövid időnek felel meg. A szálak fokozatosan kihullanak; de ettől nem kell megijedni, mert alighogy elhagyták a fejbőrt, máris bujik ki a helyükön a friss, fiatal hajszál. Sokan már akkor kétségbeesnek és a közelgő kopaszodásra gondolnak, ha a reggeli fésülködés közben néhány hajszál akad fenn a fésű fogai között. Pedig - mint láttuk - naponta 20-40 hajszál kihullása még nem rendellenes. Szép lassan az ember egész hajzata kicserélődik ilymódon.