Újra hausse az értéktőzsdén

Hausse az értéktőzsdén, mint az elmult héten, évek óta ritka jelenség Pesten.
Rég látott alakok és arcok tüntek fel a terem sűrűjében s erős, érdekes üzlet jelentkezett. A hausse az aranypiacról indult ki. Az aranyhausset kétségtelenül a külpolitikai helyzet lendítette fel, mert a tőke ideges és bizalmatlan még akkor is, ha komoly aggodalomra nincs ok.

Hozzájárult az aranyérték viharos emelkedéséhez az a körülmény,
hogy számos importőr az egyetlen szabadforgalmú nemzetközi értéken az aranyon át igyekszik befedezni külföldi kötelezettségeit.

Meggyorsította az árugrásokat a minden lében kanálkodó spekuláció, amely segített indokolatlanul felhajtani az árakat, megfeledkezve arról, hogy a magyar pengő értékállóságát és vásárlóerejét nem az aranyérték dönti el s a bankjegyforgalom mai mértéke minden inflációs veszedelemnek még az árnyékát is kizárja, de arról is, hogy a féktelen spekuláció és árfelhajtás ellen az államhatalomnak igen hatályos és számos országban már igénybe vett fegyver áll rendelkezésére: s ez az ország aranykészletének bevonása és a Nemzeti Bankban összegyüjtése.

Az értékpiac erős haussemozgalma,
amely még nem terjedt ki valamennyi komoly és eddig elhanyagolt valeurre, nem áll feltétlen és szerves összefüggésben az aranyhausseval, mert hiszen az értékpapírok áremelkedése sok esetben meghaladja az aranyérték emelkedését. A nagy iparvállalatok és bankok növekvő érdeklődést váltottak ki a közönség szélesebb köreiben is, erősen keresték az arbitrázspapírokat s ezek piacáról terjedt át a haussemozgalom egyéb értékekre.

Feltűnő jelenségként állapíthatjuk meg, hogy a hét utolsó két tőzsdenapján a nagy vállalatok és magáncégek vezetői és tőzsdeintézői is megjelentek a tőzsdeteremben, ahol évek óta nem látták őket s ezek az első kezek az emelkedő árak ellenére jelentős vételeket bonyolítottak le.