A Képzőművészek Új Társasága a Nemzeti Szalonban igen választékos kiállítást rendezett, melyen a nagybányaiakra következő nemzedékek legjobb festői egy-két kivétellel felvonultak. A kiállítás erősen emlékeztetett az 1934-esek tavaszi tárlatára, mert összefoglaló képet adott mai képzőművészeti törekvéseinkről. Egyúttal tanúbizonysága volt annak, hogy mai művészetünkre európai mértékkel mérve is méltán büszkék lehetünk. A legkiemelkedőbben Bernáth Aurél jelentkezett, akinek nehány mélyzengésű festői viziója mellett Szőnyi Istvánnak remek, kis, alakos képét csodálhattuk.

A mint magasabbra és magasabbra jutók közül Barcsay Andort kell felemlítenünk, aki különleges formáival erősen elhatárolódik környezetétől.