Párizs és Róma egyformán sietteti a francia-olasz megegyezést

Róma, szeptember 9.
A lapok vezetőhelyen közlik a francia kamara külügyi bizottsága alelnökének. Soullier képviselőnek nyilatkozatát, aki, mint a francia delegáció vezetője, a lovantei árumintavásár megnyitásán Mussolini miniszterelnökkel is tárgyalt. A legújabb középeurópai események - Soullier szerint - teljesen megváltoztatták a nagyhatalmak politikáját. Olaszország és Franciaország egyformán tisztában vannak azzal, hogy Közép-Európának rendet kell teremteni, amihez feltétlenül szükséges a két ország megegyezése. Az errevonatkozó tárgyalások folyamatban vannak és sikerrel biztatnak.

Diplomáciai körök véleménye szerint az olasz-francia megegyezés nemcsak a Tuniszban élő olaszok helyzetének rendezésére és a líbiai olasz-francia határ kiigazítására, hanem a Földközi-tenger olasz-francia hadiflotta-paritás- kérdésire is ki fog terjedni.

Barthou csak akkor jön Rómába, ha a diplomáciai tárgyalások annyira haladtak, hogy pozitív alap van megegyezésre.

Az osztrák kérdéd végleges rendezése egy dunai paktummal történne, amely feltétlenül biztosítja Ausztria függetlenségét és gazdasági életképességét. Ha Franciaország a flottakérdésben teljesíti az olasz kívánságokat, akkor semmi akadálya nem lesz annak, hogy Olaszország csatlakozzon a francia állásponthoz Németország újrafegyverkezésének kérdésében, amely tudvalévőleg az, hogy engedményekről szó sem lehet. A tárgyalások előrehaladását a németeknek megkönnyíti, hogy a sikert Párizs és Róma egyformán kívánja és sietteti.

London, szeptember 9.
Az olasz-francia közlekedésről forgalombakerült ellentmondó hírekkel kapcsolatban most a Foreign Office is nyilvánosságra hozta álláspontját. Egy jólértesült személyiség a Neue Freie Presse tudósítója előtt a következő kijelentést tette: Nagyon örülnénk, ha megegyezés jönne létre Franciaország és Olaszország között, Tunis, Lybia és a földközitengeri haditengerészeti egyenlőség kérdésében.

Legerélyesebb elutasításunkkal találkoznék azonban a kisantant bevonásával létesítendő katonai szövetség eszméje s általában minden, ami Németország bekerítésére irányulna.

Oroszországot ma egyhangulag felveszik a Népszövetségbe
Genf, szeptember 9.
 A népszövetségi tanács szombaton Benes elnöklete alatt rövid ülést tartott. A saarvidéki kérdés tárgyalásánál Barthou francia külügyminiszter kijelentette, hogy Franciaország elfogadja a népszavazás eredményét, bármilyen is legyen az, csak egy kikötése van, hogy a népszavazás teljes pártatlansággal folyjon le és ne külső erők, hanem a Saar-vidék lakossága maga döntsön sorsa felett.

Szovjetoroszország felvételének kérdése hétfőn kerül a Népszövetség tanácsa elé. A kulisszák mögött folytatott tárgyalások Lengyelországot is leszerelték, úgyhogy a felvételhez szükséges kétharmados többség bőven biztosítva van. A felvételt ellenző hatalmak nem fognak szavazni, úgy a szovjetet a tanács egyhangúlag veszi fel a Népszövetség tagjai közé.

Vasárnap Genfbe érkeztek Sir John Simon angol külügyminiszter és Henderson, a leszerelési konferencia elnöke. Henderson kijelentette, hogy a leszerelési értekezlet összeülése előtt két kérdést kell rendezni: 1. Szovjetoroszországnak a Népszövetségbe való felvételét és a 2. a kölcsönös segítségről szóló keleti szerződést.

Henderson októberre, az olasz-francia tárgyalásokat követő időpontra akarja összehívni a leszerelési értekezlet elnökségét.