Kincset érő bibliakéziratok

Az utóbbi hónapokban sokat beszéltek két rendkívül értékes bibliakéziratról és a kéziratgyűjtők tábora izgalommal figyelt fel arra a hírre, hogy az egyiket a British Múzeum vásárolta meg, a másik pedig német tudósok kezében van.

Dr. Hugó Ibscher tanár hosszú évek gondos és aprólékos munkájával ezer darabkából összeállította a világ legrégibb bibliakéziratát, amely a második évszázadból való, tehát több mint ezerhétszáz esztendős. A 190 lapból álló kézirat az ó- és újtestamentumot tartalmazza, még pedig latin nyelven, de görög betűkkel. A felbecsülhetetlen értékű, kincset érő kéziratot előreláthatóan valamelyik német múzeumban helyezik el.

A másik kézirat, amely a londoni British Múzeumba került, 1853-ban bukkant fel. Tischendorf bibliakutató fedezte fel a Sinai hegyen lévő Szent Katalin zárdában és ez a Sinai Kodex akkoriban Sándor cár tulajdonába került.

Oroszország összeomlása és a cári család meggyilkolása után a kéziratot a szovjet vette birtokába és most, több mint hetven évvel később, az angolok százezer fontért, tehát körülbelül két millió pengőért megvásárolták. A British Múzeumban ünnepélyesen fogadták a tudósok a nagyértékű kéziratot, érthető izgalommal lapoztak benne és természetes, hogy nagyon büszkék rá, hiszen másfélezer éves.

Ezzel szemben nagyon sokan, főleg papok, éles támadást intéztek az angol kormány ellen, amely megengedte, hogy a mai nehéz időkben ilyen hatalmas összeget fizettek ki egy kéziratért, amelynek - szerintük - csak régiség értéke van, de vallási szempontból nincs jelentősége. Annyi tény, hogy ez a vásárlás az egész világon nagy feltűnést keltett.