Hollandia legnépszerűbb írónője – Székely Lászlóné

Hollandia legnépszerűbb írónője – Székely Lászlóné, aki egy mátyásföldi villában lakik és jó magyart nevel a kislányából.

Vasárnap játsszák századszor egyik előkelő amszterdami színházban az „Őserdő” című darabot. A színlap szerint a darab szerzője Madelon Hermine Ludlofs, aki Hollandia egyik legnépszerűbb és legdivatosabb írónője. Csak kevesen tudják róla, hogy egy-két hónapja állandó magyarországi lakos lett és Mátyásföldön él az urával együtt, egy előkelő villában.

A villa falát exotikus keleti fegyverek, bumerangok és falra akasztott trópusi sisakok díszítik, a padlót pedig drága, süppedő keleti szőnyegek borítják. Az írónő maga egyáltalában nem hollandi típus, fekete haja és kreol bőre inkább andaluziai nőt sejtetnek benne. Egyedül tiszta tekintetű mély kékszeme emlékeztet holland testvéreire. Az írónő – akinek izgalmas és kalandos regényeit szétkapkodták Hollandiában – szintén kalandos, érdekes pályafutás után jutott el a kis mátyásföldi villába. Hermine Ludlofs Hollandiában született, gyermekkorát Ausztráliában töltötte, majd kilencéves korában szülei Jávába költözködtek.

Hermine Ludlofsot meghódította a rejtelmes keleti világ. Orvosnő lett és három éven keresztül gyógyította a maláji benszülötteket. Orvosi hivatása minden idejét lefoglalta és nem is gondolt arra, hogy valaha is tollat vegyen a kezébe és írni próbáljon. Jávában megismerkedett egy szabolcsmegyei magyar emberrel, dr. Székely Lászlóval, aki nagy ültetvényeken gazdálkodott odakint. A komoly és művelt férfi, akivel kitűnően el tudott beszélgetni az őt legjobban érdeklő témáról, az irodalomról, nagyon megtetszett a holland leánynak.

A fiatal holland orvosnő és a magyar származású ültetvényes hamarosan házasságot kötött.
Egy évig éltek Jávában, mikor Székely valóra válthatta régi álmát és feleségével együtt visszajöhetett Magyarországra. Előbb a Székely-család szabolcsmegyei birtokán laktak, s csak két hónap előtt költöztek fel az elegáns és különös kis mátyásföldi villájukba. A kalandoséletű Hermine Ludlofs Magyarországon kezdett csak irogatni.


Három évvel ezelőtt, közvetlenül megérkezésük után írta meg „Rubber” című regényét, amely óriási sikert aratott Hollandiában. A könyv azóta tíz nyelven jelent meg és Hollandiában hét, Svédországban és Németországban pedig három kiadást ért meg. A holland írónő három év alatt öt regény írt – mindegyik nagy nemzetközi siker lett, legnagyobb a népszerűsége azonban Emigránsok című jávai történetének. Első darabját most játssza az amszterdami színház. Az írónő műveinek hollandra fordításával is foglalkozik:

Márai, Molnár Ferenc, Kassák Lajos, Földi Mihály egy-egy regényét fordította le és adatta ki eddig holland nyelven. Az írónő most magyartárgyú regényen dolgozik, amelynek témája a magyar arisztokrácia válsága. Ötéves kisleányát már magyar szellemben neveli s a kislány már nem is beszél egy szót sem más nyelven, csak magyarul.

Hermine Ludlofsnak – a magyar Székelynének – nagy gondokat okoz, hogy kislánya nem is akar más nyelven tanulni, mint magyarul, mert szeretné, hogy a kisleány beszélni tudjon majd nagyatyjával, - aki évtizedeken keresztül Jáva kormányzója volt. Az írónőnek atyjai jóbarátja Colyjn, a jelenlegi holland miniszterelnök is, aki szintén szeretne megismerkedni a gyermekkel.

Az írónő – aki éppen egyik Molnár-darab holland fordításán dolgozik – mosolyogva dől hátra a süppedő vörös bársonyfotőjben és elgondolkozva mondja:
Ausztráliában töltöttem a gyermekkorom, Jávában tanultam és Magyarországon boldog vagyok….