A magyar szövetkezeti mozgalom új feladatok előtt

Írta: Schandl Károly dr., ny. államtitkár, országgyűlési képviselő

Legutóbbi párisi tartózkodásom során beszéltem
a pénzügyi világ egyik kiválóságával, aki nagyon érdekes felvilágosítást nyujtott a nagy országok pénzügyi helyzetéről. A világ pénzügyi körei nem hisznek a háborúban, de nagy üzleti lehetőségeket sem látnak, mert a viszonyok csak lassan javulnak. Németországban a valutanehézségek folytán a nyersanyagbeszerzés okoz egyre nagyobb gondot a kormányzatnak. Franciaországban viszont a jobb- és baloldal néz egyre élesebben fakasszemet és társadalmi kirobbanásoktól tartanak.

Annál érdekesebb, hogy a politikai hajsza alatt álló Magyarországról
Párisban az a vélemény alakult ki a pénzügyi körökben, hogy Magyarország bizonyos enyhe javulást mutat, de különösen magára vonja a figyelmet azzal, hogy másfél évtized óta a békének, a rendnek és a nyugodt fejlődésnek az országa Európában.

A külföld nem hiába alkot kálváriás országunkról ilyen kedvező véleményt.

A magyar társadalom megedződött a felfordulások során. Talán azt mondhatnánk, hogy átvészelt a forradalmakon és rájött arra, hogy a politikai állandóság mellett a társadalmi béke, a gazdasági rend és a közéleti biztonság legszilárdabb alapjai a fejlődésnek. A diplomáciai veszedelem után, amelyet Olaszország évtizedes szövetségével és külügyminiszterünk diplomáciai jártasságával sikerült elhárítani, méltán irányul az egész nemzet figyelme a gazdasági helyzet rendezése és fejlesztése felé.

Ebben a munkában szövetkezeteinknek
és különösen a hitelszövetkezeteknek oroszlánrészt kell kérni, mert a legtöbb erőt kell kifejtenie a közel jövőben a falusi nép és általában a kisegzisztenciák érdekében.

Az agrárválsággal kapcsolatos adósságrendező intézkedések utolsó stációjához jutottunk.
A tíz holdon aluli gazdák adósságainak kisebb részben pénzzel való megváltása folyamatban van s éppen az Országos Központi Hitelszövetkezet az egyik tűzhely, amely a megsegítést lebonyolítja. A fokozott védelemben részesülő többi gazdák terheinek csökkentésére irányuló magánegyezségi rendelet készülőben van s néhány héten belül szintén megjelenik. Központunk és a hitelszövetkezetek lojálisan támogatják ezeket a törekvéseket abban a meggyőződésben, hogy a közérdek legszigorúbb szemmeltartásával lehet és szabad csak az egyes magánérdekeket is felkarolni.

Hitelszövetkezeteink figyelmét egyébként teljesen az újraépítés feladatai kötik le.
Szövetkezeti hálózatunk a nagy válság éveit úgy élte keresztül, hogy az eredményt megnyugtatónak mondhatjuk. Sok száz hitelszövetkezetünk van, amely példás kötelességtudással dolgozott ezekben az esztendőkben s a jó vezetés eredményeként integritását meg tudta őrizni.

E hitelszövetkezetek fejlesztése érdekében
központunk további támogatást helyez kilátásba, mert a mezőgazdaság versenyében a józan mértéket megütő hitelre a közel jövőben nagy szükség lesz. Hitelszövetkezeti hálózatunk átszervezésével a kisebb hitelszövetkezetek is abba a helyzetbe jutnak, hogy adminisztrációjukat egyszerűbben végezhetik el. Az együttműködést ki akarjuk fejleszteni a nagyobb és a kisebb szövetkezet között. Elismeréssel kell megállapítani, hogy több száz szövetkezet élén ma már valósággal pénzügyi szakértőkké nevelődtek a szövetkezeti vezetők, s valóra vált Károlyi Sándor gróf óhajtása, hogy a szövetkezeti mozgalom a falu keresztény társadalmából pénzügyekben is jártas és kellő érzékkel biró gazdákat és falusi vezetőket termeljen ki.

A szövetkezeti tőkegyüjtés és különösen a takarékbetétek szorgalmazása
a másik nagy feladat, amelyet ezúttal is hitelszövetkezeteink lelkére kötök. A városi bankokban már szaporodnak a betétek s ha a falvakban legtöbb helyen nagy szegénység van is, ott és akkor, ahol és amikor lehetőség van, a filléreket és pengőket be kell hozni a szövetkezetek csatornáiba. Ha ezt nem tesszük, a magánuzsora kloakáin keresztül folyik megint el a pénz és megmérgezi falvaink gazdasági életét. Az uzsora ellen vesszük fel a harcot, mikor a falvak megfogyatkozott filléreit hitelszövetkezeteinkbe iparkodunk összegyüjteni.

A jövő évben már propagandagyüléseket tartunk
az eddigi kerületi értekezletek helyett s a hitelszövetkezeti mozgalom haladását írjuk zászlóinkra. A földbérlőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével a nemzeti birtokpolitikát visszük előbbre s hitelszövetkezeteink erősödésével megteremtjük alapját a magyar földmívelő nép és a városi kisemberek körében a békének és haladásnak.