Öt pengőért rabolnak és két pengőért öngyilkosok lesznek, akiket elkap a nyomor vagy a bűn mélységeinek tragikus örvénye. Hihetetlenül megnőtt a fillér becsülete, húsz pengő heti munkabér ma már tekintélyes összeg, havi tíz pengő segélyért órákig állnak a szegény özvegyek, harminc fillérért ebédet hirdetnek a Rákóczi úton, szóval másutt tartunk, mint az egymillió és százezer koronás bankjegyek álkonjunktúrájának világában.

De mivel magyarázható ilyen körülmények között a kapzsiság és rövidlátás, amellyel a budapesti színház- és filmvállalkozók a maguk helyárait és ugyancsak tekintélyes mellék járandóságait megállapítják? Három pengőért igen-igen szerény helyet lehet csak kapni a nagyobb színházakban, jobb helyért a budapesti polgár három napi keresetét kellene odafizetni. Ami a ruhatárak körül történik, a rablás büntetőjogi kritériumait meríti ki. Két személy egy pengőn alul nem szabadul ezeknek a színházi ruhatár-nagyvállakozóknak a karmai közül.

Vajjon milyen jogcímen merik a színházigazgató-tulajdonos urak a maguk elképpesztő helyáraival inzultálni a közönséget? Talán azért, mert ürességtől kongó színházaik fogyatékos bevételeinél annak a kereskedőnek a „lelkiismeretével” járnak el, aki ha egy vevő betéved, alaposan megnyúzza? Vagy talán a pénztárnál jegyet váltó, rendes közönségnek kell adóznia a manikűrös kisasszonyok és a házmestergyerekek szabadjegyeiért is?

Mi közük van egyébként e színházüzletek tulajdonosainak a ruhatárakhoz, hogy azok számára szabad nyúzást biztosítanak? Egy pengőért diplomás emberek vállalkoznának arra a csekély két és fél órára, hogy vigyáznak nem két, de tizenkét kabátra. Ezt a furcsa abuzust mindenesetre azzal ajánljuk Ferenczy főkapitány figyelmébe, hogy mégsem illik a rosszul menő színház deficitjét a ruhatáron megkeresni.

Azzal a féktelen kapzsisággal szemben pedig, amely a demokratikus jellegű mozit valami sajátságos nagyzási hóbort jegyében színházhelyárakkal teszi elérhetetlenné a szerényebb jövedelmű emberek számára, a közönség fogja majd megadni a feleletet, ha bojkottálja a huszonötödrangú filmeket, amelyeket sorozatos külföldi bukás után itt Budapesten rálőcsölnek...