A kereskedelmi minisztériumban már Fabinyi Tihamér minisztersége alatt előkészületek történtek olyan problémák megoldására, amelyek a magyar gazdasági életet, a közlekedést és a műszaki köröket igen közelről érdeklik, Bornemissza Géza kereskedelmi miniszter ugyancsak behatóan kíván foglalkozni minisztériumának kidolgozás alatt álló problémáival.
Értesülésünk szerint a teljesen kész törvényjavaslatok a következők:
Törvényjavaslat az építőiparok gyakorlásáról; városrendezési törvényjavaslat; új úttörvény; szabadalmi kódex; törvényjavaslat az ipari munkaszünetről.
Halla Aurél miniszteri tanácsos, a törvényelőkészítő osztály főnökének vezetésével most folyik az iparjogi kódex összeállítása. Az óriási anyag évtizedekre visszanyulva, rendszerbe foglalja az érvényes kormányintézkedéseket, kiküszöböli mindazt, amit fölött elhaladt az idő. Az iparjogi kódex nagy könnyítést jelent az egész gazdasági életre és nélkülözhetetlen mindenki számára, akinek az ipari, gazdasági élethez a legcsekélyebb vonatkozása is van.
A kereskedelmi minisztérium legfontosabb feladatai közé tartozik a legalább egy évtizedre szóló, nagyszabású útépítő program megszerkesztése. A közeljövőben kell sorrakerülnie a Székesfehérvár-Grác közötti útvonal teljes átépítésének. Ezzel a nagyszabású útprogrammal elválaszthatatlanul összefügg a magyar autógyártás racionalizálása. Érdekes tervek készülnek erre vonatkozóan a minisztériumban.
A vasút és a hajózás terén szintén évekre szóló reformokat készítenek elő.
Mindenekelőtt kidolgozzák az úgynevezett reformmenetrendet, amely már a megváltozott gazdasági igényekhez s az ugyancsak jelentősen változott forgalmi keretekhez szabja a vonatok közlekedését. Az államvasutak belső életét és ügykezelését illetően teljesen megreformálják a vasúti üzletszabályzatot és újjáalakítják a vasúti szolgálati rendtartást. A magyar hajózás legnagyobb problémája e pillanatban a dunai hajós társaságok pooljának jövő sorsa.
A magyar hajózás szempontjából nincs értelme semmiféle olyan együttműködési szerződés megújításának, amely magyar áruk szállításából idegen társaságnak juttat számottevő hasznot, anélkül, hogy akár a magyar hajózás, akár pedig általában a magyar közgazdasági élet ennek ellenében kézzelfogható előnyöket élvezne.
A közlekedéshez tartozik a repülőszolgálat.
Az illetékes hatóságok elhatározása alapján a kormány módosítani fogja a légi közlekedésre vonatkozó úgynevezett alaprendeletet, újból szabályozzák a légi szolgálatra való kiképzést és a szolgálat rendjét, valamint a helységek felett való repülést. Megoldatlan problémája még a magyar légiforgalomnak a budapesti nemzetközi repülőtér ügyének a végleges rendezése. Különböző kombinációk merültek fel erre vonatkozóan, döntés még nincs, csupán annyi bizonyos, hogy a csepeli vámmentes kikötő melletti területre nem építik meg az új repülőteret.
Ipari vonatkozásban is messzemenő tervei vannak a kereskedelmi kormánynak. Élénk figyelemmel kíséri a kormány a kísérleteket, amelyek külföldi nyersanyagoknak hazai nyersanyagokkal való pótlására irányulnak. Ezeket a kísérleteket a kereskedelmi kormány a maga részéről is támogatja. Revíziót készít elő a kormány a ma érvényes ipari vámok egész skálájára vonatkozóan. A reformprogram egyik sarkalatos pontja az ipari numerus clausus életrehívása, megakadályozása felesleges iparvállalatok alapításának, továbbá a kényszertársulás jogi és gazdasági szabályozása.
A magyar királyi posta Szalay Gábor báró államtitkár vezérigazgatása alatt a békebeli színvonalát is túlszárnyaló névre és tekintélyre tett szert. A kereskedelmi kormánynak elhatározott szándéka, hogy a telefondíjakat és a többi postai szolgáltatások árát is csökkenti. Az erre vonatkozó tervezetet részben már kidolgozták. Az utolsó két esztendőben diktált takarékossági rendszabályok következtében a posta műszaki személyzetét nem fejleszthették tovább úgy, mint ahogy a szükséglet megkívánta. A kormány most ismét lehetővé teszi a műszaki személyzet megfelelő kiegészítését.
A külföldi tőke folyton fokozódó érdeklődést tanusít a magyar energiagazdálkodás iránt. Az egészségtelen és ötletszerű versengés kiküszöbölése céljából a kereskedelmi minisztérium vette kézbe Magyarország villamosításának további beosztását és irányítását, elhatározott szándéka a kereskedelmi kormánynak, hogy a villamosításban résztvevő külföldi tőkék elhelyezkedését a maga részéről is támogatja.
Dolgoznak a kereskedelmi minisztériumban azoknak a kisiparosoknak a jegyzékbe foglalásán, akik külföldi export szempontjából tekintetbe jöhetnek. Ezek a feladatok azonban csak egy részét alkotják a programnak, amelyet Bornemisza Géza kereskedelemügyi miniszter a maga elgondolásai szerint kíván megvalósítani.
