A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal foglalkozik az alkalmazottak fizetéses szabadságával

Érdekes tanulmányt adott ki a Genfben székelő Nemzetközi Munkaügyi Hivatal arról az adatgyűjtésről, amelyet az alkalmazottak fizetéses szabadságra vonatkozólag végzett. Megállapítja ez az előkelő nemzetközi fórum, hogy már eddig is tizennégy állam biztosított törvényes rendelkezéssel tisztviselőinek, ipari és kereskedelmi munkásainak szabadságot, köztük Magyarországnak jóformán valamennyi szomszédja és Olaszország is.

Ausztriában félévi szolgálat után 15 nap,
tíz év után négy hét, huszonöt év után pedig öt hét a törvényben biztosított szabadságidő. Olaszországban 10-30 napig terjed a fizetéses vakáció, míg Lengyelország félévi szolgálat után két hét, egy évtől kezdve pedig egy hó szabadság engedélyezésére kötelezi a vállalatokat.

Az a nemzetközi munkaügyi értekezlet,
amely június 4-én kezdődött, behatóan foglalkozik az alkalmazottak szabadságidejének kérdésével és nemzetközi szabályozást kíván e téren. Érdekes a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalnak az a megállapítása, hogy a fizetéses szabadság nem jelent ellenérték nélküli terhet a munkaadóra, mert a kipihent alkalmazott visszatérése után jobban dolgozik, kevesebb hibát csinál, értékesebb munkát végez, ellenállóbb a betegségekkel szemben, sőt a balesetek száma is észrevehetően csökkent azokban a hivatalokban és üzemekben, ahol a fizetéses szabadság rendszeresítve van.