Híres magyar orvosok 2. rész

A tudományos gyermekgyógyászat megalapítója magyar származású volt: a hírneves fiumei Paolo Bagellardo, mint a páduai egyetem tanára még a XVI. században írta meg a gyermekbetegségekről szóló alapvető munkáját.

A gyermekágyi láz leküzdése terén a budai születésű Semmelweis Ignác Fülöp szertett elévülhetetlen érdemeket. Semmelweiss egy boncolás alkalmával felismerte a baj fertőző természetét. Akkoriban Semmelweiss ezt még hullamérgezésre vezette vissza s később azt is kimondta, hogy a fertőzést az orvosnövendékek, az orvosok, esetleg a bábák vihetik a szülőnőkre.

A fertőző csírák elpusztítására Semmelweiss a klóros lemosásokat ajánlotta s így ő nem csupán a láz leküzdője, hanem az – antisepsises - fertőzésellenes sebkezelésnek a megalapítója is. Ezáltal az anyák millióinak életét mentette meg.

A mikroszkópi kórokozók első felfedezésének érdeme a kiskéri Gruby Dávid (1810-1898) nevéhez fűződik, aki a pesti piaristák növendéke, majd a szabadságharcban tábori orvos volt. Később pedig Bécs, London Párizs hírnevet csodadoktora lett. Ő fedezte fel a béka vérében az ostoros véglényeket és a gyermekek hajas fejbőrén a tarkósömör fonalasgombáját.

A franciák büszkesége volt Pesteur, a veszettség elleni védőoltások alkalmazója. Eljárását Högyes Endre (1847-1906) budapesti egyetemi professzor tökéletesített egyszerűbb módszerével. Högyes szervezte meg a budapesti Pasteur-intézetet és tökéletesítette a lépfene gyógymódját is. Ő állapította meg, hogy a belső fül izgatására a szemizmok görcsösen összehúzódnak és a szem megremeg, aminek egyes fül- és agybetegség felismerésénél van jelentősége.

Nagynevű orvos volt Pertik Ottó budapesti professzor, akit érdemei alapján még a dublini egyetemre is meghívtak, de ő inkább a pesti tanszékhez ragaszkodott. Tanítványa és munkatársa, majd utóda Krompecher Ödön különösen mint a rákos megbetegedések kutatója vált világhírűvé.

Az elmúlt év folyamán elhúnyt magyar származású Biedl Artúr Prágában lett a kórtan tanára és a belső elválasztási mirigyek működésének egyik világhírű kutatója. Biedl különösen a növekedésszabályozó mirigyek elválasztásának tanulmányozásával szerzett elévülhetetlen érdemeket.

Körülbelül egy évszázaddal ezelőtt az ország legnevesebb sebésze Balassa János pesti egyetemi tanár volt. Balassa János alkalmazta nálunk először az aetheres betegbódítást és szakirodalmi munkásságával is emlékezetessé tette a nevét.

A magyar közegészségügy megalapozása és kifejlesztése Fodor József nevéhez fűződik, aki mingyárt Pettenkofer után létesítette nálunk a Közegészségtani Intézetet és mint az iskolaorvosi és tisztiorvosképző tanfolyamok létesítője, valamint mint talajvizsgáló, a magyar tudomány dicsőséges zászlóvivője volt.

A régibb és újabb nemzedékből a kiváló nevű orvosok egész sorát lehetne még megemlíteni, mert ezek egyaránt vállvetett munkával törekszenek arra, hogy a magyar tudományosságnak hírnevet és dicsőséget hozzanak.