Nem adnak újabb búzakiviteli engedélyt?

Több mint két hét mulott el a Magyar Nemzeti Bank export-import valutareformjának életbelépése óta. A december 3-án kiadott 180-as számú körlevél új alapokra fekteti a magyar külkereskedelmet. A Nemzeti Bank kétségkívül tiszta helyzetet teremtett.

Azok az exportőrök jártak jól,
akik olyan cikkeket értékesítenek külföldi piacokon, főleg Németországban, amelyek után a multban semmi, vagy pedig a jelenleginél jóval kisebb felárat fizettek. A cirok és cserzőanyag kivitellel foglalkozó cégek például felár nélkül kalkuláltak, most pedig 19 százalékos térítésben részesülnek. A gyógynövény exportőrök 12 százalékos felárát 18 százalékra emelte fel a rendelkezés. Anglia és más nemes valutát jelentő piacokon bizonyos magvak után 38 százalék volt eddig a felár, ami most 50 százalékra emelkedett.

Általában leginkább bizonyos cikkek kivitelével foglalkozó
cégeknek jelent váratlan bevételi többletet az új rendszer, de nem kell azt hinni, hogy a nem remélt haszon kizárólag a kereskedő előnye. Az árak azóta jelentősen javultak, tehát a mezőgazdaság és a kivitelben érdekelt ipar is kedvezőbb elhelyezési lehetőségekhez, magasabb árakhoz jut a Nemzeti Bank rendelkezése következtében. Logikusan lehet számítani, hogy a jövőben az egységes és nagyobb arányú kiviteli támogatás növeli a keresletet, fokozza a konjunktúrát, tehát külkereskedelmi szempontból előnyös.

Az éremnek az a másik oldala,
hogy vajjon a felárak új rendezése folytán várható-e drágulás. Az importcikkekkel kapcsolatban kell megvizsgálni azt, hogy kedvezőtlenebb helyzetbe jut-e a közvetítőkereskedelem, a külföldi nyersanyagot feldolgozó gyáripar, főleg pedig a fogyasztó. Minden valószínűség szerint kisebb áremelkedések lesznek egyes szakmákban, mindenekelőtt a fakereskedelemben, ahol eddig nem kalkuláltak az osztrákoknak térítendő felárral.

A papírgyárakat és kereskedőket szintén érinti az új rendszer.

A gyárakat azért, mert a külföldi cellulózét eddig felármentesen kapták, a kereskedők pedig szintén kötelesek fizetni a készgyártmányok után megállapított valutafelpénzt. A bőrgyárak a nyersanyag vásárlásához szükséges nemesvalutát eddig 40 százalékkal kapták, most pedig 13 százalékkal magasabb felárat kénytelenek fizetni, úgy, hogy gyártmányaikat némileg drágítják.

Németország felé a felpénz 25 százalék volt
általában és mivel ez most 19 százalék körül alakult ki, az importőrök előnyösebb helyzetbe jutottak.

Az exportvolumen szempontjából legkevésbé érinti
az új felárrendszer a gabonaszakmát. Már hónapokkal ezelőtt kiosztották ugyanis az Ausztria és Svájc felé szóló kiviteli engedélyeket. Az olaszországi búzaexportot egyedül a Futura bonyolítja le. Anglia felé és más országokba jelentéktelen mennyiségű magyar búza ment. Ilyen körülmények között az új termésig nélkülözhető, tehát exportálható gabonamennyiségek aligha állanak rendelkezésre, ennek folytán ebben a szakmában csak nem várt esetben kerülhet sor újabb kiviteli kontingensek megállapítására és engedélyek szétosztására. A még le nem bonyolított kivitel viszont pénzügyileg kedvezőbben fog alakulni, elsősorban az osztrák-magyar klíringmódosítás folytán.

Közeledést jelent
az új rendelkezés a kereskedelem mozgási szabadsága felé.