Készen van a közegészségügyet államosító törvényjavaslat

Néhány hónap előtt bejelentettük, hogy a belügyminisztériumban törvényjavaslat készül a közegészségügy államosításáról. Eleinte csak a törvényhatósági és járási hatáskörbe tartozó közegészségügy államosítása volt tervbevéve, de a javaslat kodifikálása közben a belügyminiszter elhatározta, hogy nem elégszik meg a félmegoldással és a közegészségügyet államosítani fogja a megyei városokban és a községekben is.

A törvényjavaslat most már teljesen elkészült
és nemsokára a képviselőház elé kerül, a kormány az új közegészségügyi törvényt július 1-én akarja életbeléptetni. Módunkban áll részletesen ismertetni ezt a nagyhorderejű törvényjavaslatot, mely azzal kezdődik, hogy az egész ország közegészségügyi közigazgatásának legfőbb felügyeleti hatósága a belügyminiszter, a közigazgatás vezetését pedig az államtitkár (közegészségügyi államtitkár) látja el. Szakszerűségi szempontból a véleményező fórum az Országos Közegészségügyi Intézet, melynek igazgatója államtitkári rangot kap.

A törvényhatóságokban a legfőbb közegészségügyi szerv
a m. kir. tiszti főorvos, a megyei városokban és a járásokban pedig a m. kir. tiszti orvos. Egy-egy tiszti főorvos több törvényhatóság közegészségügyi vezetését is elláthatja, hasonlóképpen egy-egy tiszti orvos alá több megyei város és járás is rendelhető. A tiszti főorvosokat és tiszti orvosokat a belügyminiszter nevezi ki és pedig az V-VIII. fizetési osztályokba.

A tiszti orvosok alá tartoznak
a városi, illetve községi orvosok, ezeket a főispán nevezi ki. A belügyminiszter felhatalmazást kap a törvényben, hogy az egyes városokban és községekben hány városi, illetve községi orvos állás rendszeresítendő. A tiszti főorvosok és tiszti orvosok magángyakorlatot nem folytathatnak.

Tiszti főorvossá csak az nevezhető ki,
aki megelőzőleg már legalább öt évig tiszti orvos volt, tiszti orvos pedig csak az lehet, aki megelőzőleg ugyancsak öt esztendeig városi orvosi teendőket látott el. A városi orvosi kinevezéshez megkívánja a javaslat a tiszti orvosi vizsgát, a községi orvosoknak pedig el kell végezniök a községi orvosok részére rendszeresítendő tanfolyamot és azon sikeres vizsgát kell tenniök. Kimondja azonban a javaslat, hogy a tiszti főorvosok és tiszti orvosok kinevezésének fentebbi feltétele csak öt esztendő mulva lép hatályba, öt esztendőn belül e feltételekkel nem rendelkező orvost is ki lehet nevezni.

A kinevezett orvosok javadalmát az állam fizeti,
ellenben a közegészségügyi közigazgatással járó dologi kiadások (iroda, fűtés, világítás, nyomtatványok) az illető várost és községet terhelik. Július elsején valamennyi most szolgálatban levő tiszti orvos rendelkezési állományba kerül és a belügyminiszter hat hónapon belül tartozik nyilatkozni, hogy átveszi e állami szolgálatba a rendelkezési állományba tett tiszti orvost. Amennyiben hat hónap elteltével valamelyiket nem nevezné ki tiszti főorvossá, vagy orvossá, az illetőt az az autonómia, melynél addig szolgált, végelbánási eljárás alá vonja.

A rendelkezési állomány hat hónapja alatt
az orvosok kötelesek ellátni korábbi szolgálatukat, de ezen idő alatt sem pótilletményt nem élvezhetnek, sem előléptetésben nem részesülhetnek. Az új törvény megszünteti a vármegyék és városok egészségügyi bizottságait. Járványok és más szükség esetén a tisztiorvos látja el mindazokat a teendőket, melyek eddig az egészségügyi bizottságok hatáskörébe tartoztak.