Lázas izgalom Szegeden: új aknatámadás a paprika ellen!

Szeged, április 19.

Vasárnap lázas sürgés-forgás volt a szegedi paprikatermelők és paprikakereskedők világában.
Valósággal forrongó volt a hangulat! Néhány héttel ezelőtt terjedt el a híre, hogy a Hangya monopóliumot akar szerezni a paprika értékesítésére. A hír váratlanul érte az érdekeltségeket, mert alig multak még el az izgalmak, amelyek a korábbi próbálkozások nyomán keletkeztek.

A paprika esztendők óta izgatja bizonyos körök képzeletét.
A tervezetek egész sora készült el és került a kormány elé. Valamennyinek az volt a célja, hogy a paprikaértékesítés rendjét, amely a természetes forgalomban alakult ki a szabad verseny keretei között, felborítsa és illetéktelenül beékelődő társaságok, vagy alakulatok számára biztosítson tekintélyes kereseti lehetőséget, busás hasznot. Elsősorban maguk a termelők szálltak síkra e tervek ellen!

A Hangya, amelynek próbálkozása a sertéskivitel monopolizálására
az érdekelt kisiparosok ellenállásán nem régen szenvedett majdnem teljes hajótörést, most új üzleti lehetőségek után nézett és a paprika központosított értékesítésére tett javaslatot a földművelésügyi minisztériumnak. Csudálatosképpen, a Hangya javaslatának is azok voltak a szorgalmazói, akik a megbuktatott szövetkezeti tervet pártfogolták, köztük elsősorban Ráday Gyula és Ujhelyi Sándor miniszteri tanácsosok.

A terv lényege az volt,
hogy a Hangya kizárólagossági jogot kapna a paprikaértékesítésre, ezért kötelezettséget vállalna arra, hogy évente 350 vagón paprikát vesz át a kikészítőktől 1.40 pengős kilónkénti áron. Ezt a paprikát a Hangya 2.80 pengőért adná tovább a nagykereskedőknek, akiktől 3.15 pengős áron jutna tovább a paprika a kiskereskedőkhöz, a fogyasztóhoz pedig már 3.75 pengős áron jutna.

A terv óriási felzúdulást keltett
úgy a szegedi, mint a kalocsai érdekeltségek körében. A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara terjedelmes emlékiratot küldött a földművelésügyi miniszterhez és a legélesebben tiltakozott a Hangya monopóliuma ellen, kimutatva, hogy ez még jobban megnehezítené a paprikakivitelt, mert hiszen a Hangya fölösleges bekapcsolódása tetemesen növelné az adminisztrációs költségeket.

Az érdekeltségek mind a mai napig nem kapták meg
a Hangya-tervet, így hivatalosan nem is foglalkozhattak vele. Már-már azt hitték, hogy a Hangya lemondott szándékairól, amikor elterjedt a híre, hogy a kulisszák mögött lázasan folynak tovább az előkészületek. Bizalmas jellegű megbeszéléseket tartanak, amelyeken csak a benfentesek vehetnek részt, de az érdekeltségek képviselői nem.

Legutóbb a földművelésügyi minisztériumban volt
ilyen titkos megbeszélés, amelyen a szegedi érdekeltséget – nem tudni, milyen jogon? – a minisztérium szegedi kirendeltségének vezetője, Obermayer Ernő királyi fővegyész képviselte. A kalocsai érdekeltségek valamilyen módon részt vehettek ezen a megbeszélésen és meghiúsították a nagy gonddal összeállított csatatervet. A kalocsaiak és az illetékesek között éles vita keletkezett, de Kalocsa kitartott és ezzel visszavonulásra kényszerítette a Hangya-terv elfogadása mellett agitáló Ráday miniszteri tanácsost is.

A Szeged képviseletében nyilatkozó fővegyész
azonban fentartás nélkül elfogadta a tervezetet. Máig sem sikerült megállapítani, hogy kitől kapott erre felhatalmazást. Mert a szegedi érdekeltségek nem tudnak arról, hogy milyen jogcímen „képviselte” őket Obermayer Ernő azon a bizalmas értekezleten. Úgy a termelők és a kikészítők, mint a kereskedők egyöntetűen hangoztatják, hogy hallani sem akarnak a paprikaforgalom megkötéséről, nem hajlandók nagynehezen kiharcolt eredményeiket átengedni a Hangyának csak azért, hogy néhányan zsírosan jövedelmező álláshoz jussanak.